Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

168 287. szám. foglalt rendelkezések elvi alapjain mozognak. A javaslatnak és az idézett tör­vénynek a rendelkezései között csak annyiban van eltérés, hogy az idézett tör­vény végrehajtásánál szerzett évtizedes tapasztalatok felhasználásával a rendel­kezéseket a javaslat szükségszerint kiegészítette és itt-ott módosította. /. Fejezet. 'Szállítás szárazon. Ez a fejezet tartalmazza az erdei termékeknek a 86. §-ban körülírt kényszerítő körülmények fennforgása esetében idegen földterületen való átszállítására nézve az engedélyezési és a területhasználati szabályokat, mégpedig teljesen az 1879 : XXXI. t.-c. IV. címe I. fejezetének elvei alapján. Ezenkívül igen fontos rendel­kezést tartalmaz arra nézve is, hogy átszállítási szükség esetében az erdei termék szállítója hatósági engedéllyel másnak magánhasználatú vasútját vagy másféle szállító berendezését is jogosult az átszállítás céljaira felhasználni. A 85. §-hoz. A helytelen birtokalakulások és az okszerütlenül végrehajtott erdőmegosztások és eldarabolások következtében gyakori az az eset, hogy az erdő­nek nincs megfelelő hozzáférhető útja, úgyhogy az ilyen erdőnél állandóan fenn­állanak azok a kényszerítő körülmények, amelyek az átszállítási engedélynek elő­feltételei. Minthogy nem lenne okszerű az ilyen egészségtelen állapotot fenntartani és az erdei termékek átszállítását állandóan átszállítási engedélyadással tenni lehetővé, a javaslat ebben a szakaszban úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben az 1894 : XII. t.-c. 36—áO. §-ainak alkalmazásával kell gondoskodni arról, hogy a község az erdőhöz megfelelő közös utat létesítsen. A javaslatnak ez a rendelkezése és általában az a rendelkezése is, amely szerint az idézett törvényszakaszok hatálya az erdőhöz szükséges utak létesítésére is kiter­jednek, mindenesetre lehetővé fogja tenni, hogy idővel minden erdőbirtoknak meg lesz a megfelelő útja s kényszerátszállítások engedélyezésére többé szükség nem lesz. A 86. §-hoz. Ez a §. határozza meg az erdei termékeknek idegen földterületen való átszállításához szükséges hatósági engedély előfeltételeit és általában az átszál­lítónak az átszállítási engedélyből folyó jogait. Az 1879 : XXXI. t.-c. 178. §-a szerint az erdei termékek idegen földterüle­ten csak abban az esetben szállíthatók át, »ha azok az erdőből különben vagy éppen nem vagy csak tetemesen nagyobb költséggel lennének elhordhatók.« A javaslat ezzel szemben az átszállításra csak akkor ad jogot, —- »ha valamely erdőből az erdei terméket megfelelő irányban haladó út, alkalmas víziút, közforgalmú vasút vagy más közforgalmú szállítóberendezés hiánya miatt vagy egyáltalában nem, vagy csupán az elérhető haszonnal arányban nem álló nagy költséggel lehetne elszállítani.« A javaslat tehát —> lényegében az eddigi jogszabályoknak megfelelően is —< csak két esetben engedi meg az átszállítást : 1. ha megfelelő irányban haladó út, alkalmas víziút, közforgalmú vasút vagy másféle közforgalmú szállítóberendezés nincs, mert csak ebben az esetben állhat fenn az a kényszerítő szükség, amely indokolttá teszi, hogy az átszállítással mások földjeik használatában háboríttassanak ; vagy 2. ha az erdei terméket egyébként —. t. i. az átszállítási engedély megtagadása esetében —• csupán az elérhető haszonnal arányban nem álló nagy költséggel lehetne elszállítani. Az 1879 : XXXI. t.-c. 178. §-a »a tetemesen nagyobb költség«-től tette függővé az átszállítás megengedhet őségét ; a gyakorlatban ez a meghatározás azonban igen tágnak bizonyult és az átszállítások engedélyezésénél nem is lett volna méltányos tisztán csak a szállítási költség' nagyságát tekinteni, mert igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom