Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. 165 bői a törvény hatálya alá vont erdőterületet (10. §.). Az előbb említett területek ugyanis tisztán közérdekből utaltatnak államerdészeti kezelésbe, a közös legelőkből elvont területeknél pedig az a helyzet, hogy ezeknél — minthogy nem erdőgazdaságilag műveltetnek •—- az államerdészeti kezelés is inkább csak a fokozottabb felügyeletre terjed. Meg kell jegyeznem, hogy a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területeket illetően ez a kedvezmény-nyújtás csak az elrendelt munkálatok teljes és sikeres befejezéséig indokolt, mert mihelyt a munkálatok befejeztettek és a területek a rendes erdőkkel minden tekintetben egyforma elbírálás alá esnek, a kezelési járulék kivetésénél sem lehet többé a közérdekből megtelepített és a többi erdő között megkülönböztetést tenni. Indokolt a kezelési költségj árulék alóli mentességet a közös erdőgazdálkodásba összevont kisebb erdőkből (301. §.) alakított gazdasági egységre is kiterjeszteni, mert a szakszerű kezelés kizárólag a közös használatra társulás folytán válik szükségessé, a közös használatra társulás pedig a közgazdasági érdekeket is jelentősen szolgálja. A véderdőket a kezelési járulék kivetésénél már az 1898 : XIX. t.-c. 23. §-a is kedvezményben részesíti ; a javaslat ezt a kedvezményt most a természetvédelmi területekre is kiterjeszti, mint amelyeknek használata a véderdőkéhez hasonlóan szintén közérdekből van korlátozva. A 72—74. §-ohhoz. Ezeket a rendelkezéseket a javaslat az 1898 : XIX. t.-c. 30., 17. és 16. §-aiból vette át. Második cím. Az erdők megosztása. Azoknak a károknak az elkerülésére, amelyek az erdőknek kisebb birtoktestekre való megosztása esetében bekövetkezhetnek, a javaslat az erdők megosztását hatósági engedélyhez köti s ezzel módot ad a hatóságnak arra, hogy az erdőknek az erdőgazdasági közérdekeket sértő elaprózását megakadályozza, megengedhető megosztás esetében pedig a megosztás célszerűbb keresztülvitelét felülbírált tervezet által biztosítsa. Az erre vonatkozó szabályokat ez a cím foglalja magában. A javaslat az erdők megosztását csak a közérdek szempontjából elkerülhetetlenül szükséges mértékig korlátozza, mert csak azt követeli meg, hogy a megosztással alakított erdőbirtok-darabok a termékek elszállítása szempontjából hozzáférhetők és önálló gazdálkodásra alkalmasak legyenek. A magánérdek védelmében gondoskodik azonban a javaslat arról, hogy a hatósági korlátozás a mellőzhetlen szükség keretén túl ne menjen s ezért megállapítja azokat az eseteket, amikor a megosztáshoz való hatósági hozzájárulást megtagadni nem lehet. A 75. §-hoz. E szakasz csupán a területileg összefüggő erdőnek a megosztását köti hatósági engedélyhez, amiből önként következik, hogy a területileg össze nem függő, különálló erdőnek megosztás nélkül, egészben való elidegenítése nem esik az e címben meghatározott korlátozások alá még akkor sem, ha az más erdőtesttel együtt egy erdőgazdasági üzemegységnek tekinthető. Minthogy a megosztás engedélyezésénél az országos erdőgazdasági érdekeket kell mérlegelni, a javaslat a megosztás engedélyezését nem általában az erdőrendészeti hatóságnak, hanem a földmívelésügyi miniszternek a hatáskörébe utalja. Ez azért is kívánatos, mert a miniszter az engedélyezésnél az erdőigazgatóság és az elsőfokú erdőrendészeti hatóság véleményének, valamint a tulajdonos észrevételeinek egybevetésével az engedély felől megnyugtatóbban határozhat.
