Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 163 jednek. Ez a módosítás lényeges munkaapasztást jelent úgy az erdőtulajdonosok, mint az erdőrendészeti hatóságok számára egyaránt. Az 58. §-hoz. Az első bekezdésben felsorolt címek a legmagasabb erdészeti szakképzettségnek kifejezői ;• kívánatos tehát annak a biztosítása, hogy azokat mások, mint a legmagasabb erdészeti szakképzettséggel bíró erdőmérnökök ne használhassák. Indokolt védelembe venni az erdészeti alsóbb szakképzettségre mutató címeket is. Meg kell jegyeznem, hogy a törvényjavaslat megfelelő szakaszai az alerdész megnevezés mellett zárójelek között főerdőőrt, erdőőrt is említenek, mivel a segédszolgálatnál alkalmazottak nem mindegyikének lesz a jelen §. rendelkezése értelmében az alerdész cím használatára jogosultsága. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy alkalmazottjának szolgálati címét az erdőtulajdonos — amennyiben jogszabály ki nem zárja — ezentúl is maga határozhatja meg, de már csak a jelen §. által megszabott korlátok között. Az 59. §-koz. Indokolásra nem szorul. VI. Fejezet. Az erdők államerdészeti kezelése. Az erdők államerdészeti kezelésbevétele elsősorban azt a célt szolgálja, hogy azoknak a leginkább kisterjedelmű erdőknek a szakszerű irányítása és vezetése is biztosítva legyen, amelyek kisebb jövedelmezőségük miatt a külön szakértőszemélyzet alkalmazásának terhét el nem bírják. Ez a fejezet az 1898 : XIX. törvénycikknek az erdők állami kezeléséről szóló I. címében foglalt határozatokat tartalmazza — kisebb eltérésektől eltekintve — mindössze annyi változtatással, hogy a magánerdők államerdészeti kezelésbevételét is lehetővé teszi. A 60—61. §-okhoz. Már az 1898 : XIX. törvénycikk is két csoportra osztja a korlátoltforgalmú erdőbirtokokat aszerint, hogy terjedelmükhöz és jövedelmezőségükhöz képest a külön erdőmérnök alkalmazásának költségeit elbírják-e vagy nem. Ezt a felosztást követi a javaslat is és az első csoportba (60. §. a) pont) sorozza a községek, úrbéres birtokosságok, telepesek, továbbá az ezekből alakúit erdőbirtokossági társulatok erdőbirtokait, a második csoportba (60. §. b) pont) pedig a többi korlátoltforgalmú erdőbirtokot. Minthogy az első csoportbeli erdőbirtokok a külön erdőmérnök alkalmazásának költségeit rendszerint el nem bírják, államerdészeti kezelésbe adásukat a 60. §. kötelezővé teszi, ezzel szemben a második csoportbelieknek államerdészeti kezelésbe adását csak arra az esetre teszi kötelezővé, ha nincsenek külön erdőmérnök kezelése alatt. A 60. §. határozza meg azokat az erdőket, amelyeket államerdészeti kezelésbe kell venni, a 61. §. pedig azokat, amelyeket kezelésbe lehet venni. E szakaszok az 1898 : XIX. t.-c. 1. és 2. §-aitól csak annyiban térnek el, hogy az államerdészeti kezelésbevétel lehetőségét az erdőtulajdonos kérelme esetében minden erdőre kiterjesztik (61. §.), sőt a 3000 kat. holdnál kisebb magánerdők kezelésbevételét kötelezően elrendelik arra az esetre, ha a kezelésbevételt a tulajdonos maga kéri (60. §. e) pont) ; végűi hogy a kezelésbevétel lehetőségét a gyámság vagy gondnokság tartamára a gyámolt vagy gondnokolt erdejére nézve is megadják (60. §. d) pont). Mindezeket a változtatásokat méltányossági és közérdekű szempontok indokolják. A magánerdők államerdészeti kezelésbevételére nézve meg kell említenem, hogy az 1898 : XIX. törvénycikk — a véderdőktől és a kopárterületektől eltekintve — a magánerdők államerdészeti kezelésbeyételét tiltotta, mert arra az