Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
1Ô6 % 287. szám. megegyezés hiányában a földmivelésügyi miniszter határozza meg és a kártérítés szolgáltatására a tulajdonost kötelezi. A Jogosított kérelmére a kártérítés szolgáltatását a kötelezett biztosítani tartozik. Az érdekelt fél igényét a földmivelésügyi miniszter határozatával szemben annak közlésétől számított harminc nap alatt rendes bírói úton érvényesítheti. Az első bekezdésben említett jogosítványokat a tulajdonos csak a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával engedhet. 297. §. Erdővel körülzárt vagy erdőbe beékelt idegen terület, amely 10 kataszteri holdat meg nem halad, az erdőtulajdonos javára kisajátítható, ha az okszerű erdőgazdálkodást az idegen tulajdon jelentékenyen megnehezíti. A kisajátított ingatlanért a tulajdonos választása szerint vagy ugyanolyan értékű ingatlant vagy kisajátítási árt követelhet. A kisajátítási jogot a földmivelésügyi miniszter adja meg. A kisajátított ingatlan az erdőhöz tartozó terület (15. §.). 298. §. Azokban az esetekben, amelyekben ez a törvény a kisajátítási jog megadását a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe utalja, a földmivelésügyi miniszter gyakorolja a kisajátítási eljárás körében azt a hatáskört, amely az egyébként fennálló jogszabályok értelmében a kereskedelemügyi minisztert illeti meg. 299. §. Ennek a törvénynek a hatálya alá eső ingatlannak nem a jelen törvényben meghatározott okból kisa. játítása esetében a kisajátítási jog engedélyezésére nézve kisajátítás előtt a földmivelésügyi minisztert meg kell hallgatni. 300. §. A jelen törvény hatálya alá eső területen a bányahatóság csak az erdőrendészeti hatóság meghallgatásával adhat kutatási vagy bányaművelési engedélyt és a munkálatok feltételeit ugyancsak az erdőrendészeti hatóság meghallgatásával állapítja meg. 301. §. Az egyenként tíz kataszteri holdnál nem nagyobb kiterjedésű, egymással határos vagy egymáshoz közel eső erdők tulajdonosai az elsőfokú erdőrendészeti hatóságnál kérelmet terjeszthetnek elő, hogy közös erdőgazdálkodás vitele végett erdőgazdasági közösséget alakíthassanak. Az erdőrendészeti hatóság, ha a kérelmezők erdőterületének nagyságát, fekvését és a közös erdőgazdálkodás vitele szempontjából lényeges más körülményeket tekintve az erdőgazdasági közösség megalakítását célszerűnek látja, megállapítja a közös erdőgazdaságba célszerűen bevonható területeket és az érdekelteket gyűlésre hívja össze. A gyűlésen az erdőrendészeti hatóság kiküldöttje elnököl. Ha az érdekelt tulajdonosok területarány szerint számított háromnegyed része a megalakulás mellett szavaz, az erdőrendészeti hatóság az erdőgazdasági közösség megalakítását elrendeli. Az erdőgazdasági közösségbe tartoznak mindazok a tíz kataszteri holdnál nem nagyobb külön-külön tulajdonban álló erdők, amelyek az erdőrendészeti hatóság által az előbbi bekezdés értelmében kijelölt területen feküsznek. A közösségbe a tulajdonos kérelmére a kijelölt területen fekvő tíz kataszteri holdnál nagyobb erdő is bevonható. Az erdőgazdasági közösségbe foglalt erdőket a jelen törvény alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha egységes erdőbirtokot alkotnának s államerdészeti kezelésbe kell venni ; az ilyen erdőbirtokot kezelési járulék nem terheli. Az erdőgazdasági közösség szervezete és ügyvitele tekintetében a jelen törvénynek az erdőbirtokossági társulatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azokkal az el-' térésekkel, amelyeket a földmivelésügyi miniszter az igazságügyminisz^ térrel egyetértve rendelettel megállapít. 302. §. Az 1920: XXXIV. t.-c,8.|-a a következő rendelkezéssel egészül ki:
