Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 97 saját költségére — erdőmérnök szakértőjét is magával viheti. A tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha a szabályszerűen megidézett terhelt nem jelent meg. Ha a terhelt a tárgyalás megtartása előtt legalább nyolc nappal írásban bejelenti, hogy a vád alaposságát elismeri és a tárgyalás megtartását nem kívánja, a tárgyalás megtartását mellőzni s erről a meghívottakat idejében értesíteni kell. 255. §. A tárgyaláson a vádat és a vád bizonyítékait az erdőfelügyelőség kiküldöttje terjeszti elő, aki a tényállás tisztázása végett a terhelthez, a tanukhoz és a terhelt szakértőjéhez kérdéseket intézhet. Ha az erdőfelügyelőség kiküldöttje vagy a terhelt a tényállás tisztázása végett újabb tanuk meghallgatását vagy helyszíni szemlét tart szükségesnek, ezt el kell rendelni és a kitűzött határnapról az erdőfelügyelőséget és a terheltet értesíteni kell. Helyszíni szemlét csak akkor lehet elrendelni, ha a terhelt kéri vagy arra a tényállás felderítése céljából elkerülhetetlenül szükség van. Mind a tárgyalásról, mind a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. 256. §. Az erdőfelügyelőség kiküldöttje a vádat a tárgyalás folyamán olyan személyre is kiterjesztheti, akinek az erdőrendészeti áthágás elkövetésében való részessége csak a tárgyaláson tűnik ki. Ha az ilyen terhelt nincs jelen vagy azonnal meg nem idézhető, meghallgatására újabb határnapot kell tűzni. 257. §. A tárgyalásról és az esetleges helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és mellékleteit, a 254. §. utolsó bekezdése esetében pedig a terhelt nyilatkozatát az erdőfelügyelőségnek kell kiadni, amely azokat tüzetesen megokolt indítványnyal határozathozatal végett az elsőfokú erdőrendészeti hatóság elé terjeszti. Felsőházi iromány. 1931—1936. VI. kötet. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóság, ha a tényállást teljesen kiderítettnek találja, az ügy érdemében határoz, ellenkező esetben a szükségesnek mutatkozó kiegészítést rendeli el. Az elsőfokú határozat ellen a 228. §-ban tárgyalt jogorvoslatnak van helye. Olyan fellebbezés alapján, amelyet a terhelt javára terjesztettek elő, a kiszabott pénzbírságot nem lehet felemelni. II. Fejezet. Az erdei kihágások. A) Az erdei kihágások meghatározása. 258. §. Amennyiben a cselekmény •— figyelemmel az alábbi 261. §-ra is — súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, erdei kihágást követ el: 1. aki erdőterületről álló vagy döntött fát vagy faanyagot, vagy egyéb növényt, erdei terméket, talaj alkatrészt, előkészített fát, az erdőben vagy az erdőhöz tartozó egyéb területen termett mezőgazdasági vagy kertészeti terményt, hangyabábot (hangyatojást) vagy petét ellop vagy ellopását megkísérli ; 2. aki más erdejében fát levág, kidönt vagy bármi módon megrongál ; élő facsemetét bármi módon megrongál, letapos, kitép vagy megsemmisít ; levágott fának a földben visszahagyott tuskóját bármi módon megrongálja vagy kiássa ; 3. aki erdőterületen másnak a levágott fáját, feldolgozott faanyagát vagy leszedett és összegyűjtött erdei termékét bármi módon megrongálja vagy hasznavehetetlenné teszi ; 4. aki erdőterületen másnak erdei termékrakását széthányja ; 5. aki másnak erdejében üzemi épületet, szállító vagy egyéb erdőgazdasági berendezést, avagy kerítést, sorompót vagy kaput megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz ; 6. aki másnak erdejében gazdasági megjelölésre szolgáló jelet, mérnöki 13