Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-207
86 207. szám. 4. különböző hasznos beruházásokra •— esetleg több részletben — mintegy 500,000.000 P-t eredményező törlesztéses kölcsönt vegyen fel. Felhatalmazást nyert a pénzügyminiszter arra is, hogy a felveendő törlesztéses kölcsön elhelyezéséig átmeneti hitelműveletek útján a törlesztéses kölcsön eredményéből visszafizetendő rövidlejáratú függőkölcsönt vehessen fel. A törvény azt is kimondotta, hogy az igénybevett kölcsönnek a fenti célokra miként való felhasználása tekintetében a törvényhozás hozzájárulását kell kikérni. A törvényben nyert felhatalmazás alapján, minthogy hosszúlejáratú törlesztéses kölcsön a pénzpiacokon ebben az évben sem volt elhelyezhető, a pénzügyminiszter 5 millió font sterling összegű kincstárjegykölcsönt (rövidlejáratú függőkölcsönt) vett fel, amelynek összege 135,100.630 P 44 f-t tett. Ez az Összeg a IV. «Állami adósságok» fejezet 3. címének rendkívüli bevételeinél az 1. rovaton számoltatott el, a kölcsönnek 7,802.689 P 06 f kamata és 1,213.008 P 08 f kezelési költsége pedig ugyanezen fejezet és cím rendes kiadásainál a 14. rovaton van kimutatva. A kölcsön hozadékának felhasználása tekintetében a pénzügyminiszter a törvényhozás hozzájárulását nem eszközölte ki. c) Az 1931 : XXVI. t.-c-ben foglalt általános felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter az 1931. évi 4.950 /M. E. számú rendelet 5. §-ában szabályozott eljárásnak megfelelően a kincstárnak kölcsönképen átengedett fizetési eszközökből és követelésekből származó, 5% mellett kamatozó devízakölcsönt vett fel. Ennek a kölcsönnek 5,717.748 P 52 f-t tevő összege a IV. «Állami adósságok» fejezet 3. címe rendkívüli bevételeinek 2. rovatán számoltatott el. d) Az 1931 : XXVI. t.-c. felhatalmazta a pénzügyminisztert arra is, hogy az államnak illetékhátralékokból származó és részben jelzálogilag is biztosított követelése erejéig, időről-időre, a szükséghez képest, kamatozó pénztárjegyeket vagy kincstári váltókat adhasson ki és az ily pénztárjegyeket vagy váltókat mindenkor legfeljebb az illetékhátralékok erejéig forgalomban tarthassa. A nyert felhatalmazás alapján felvett pénztárjegykölcsön 42,800.000 P-t tett ki és ez az összeg a IV. «Állami adósságok» fejezet 3. címe rendkívüli bevételeinek 3. rovatán nyert elszámolást. e) Az 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt általános felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter a Magyar Szavatossági Bank üzletrészének jegyzésére 1,670.000 P-t fordított. Ez az összeg a pénzügyi tárca 17. «Különféle kiadások és bevételek» címe átmeneti kiadásainak 4. rovatán számoltatott el. f) Az 1931 : XXVI. t.-c. 4. §-ában kapott általános felhatalmazás alapján a kormány szükségadót vetett ki, amelynek 64,182.337 P 10 f hozadéka a pénzügyi tárca 7. «Egyenes adók» címe rendes bevételeinek 7. rovatán számoltatott el. 10. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. a 2., 4. és 10. §-aiban az e célból szükséges intézkedések megtételére olyan általános jellegű és széles mederben mozgó felhatalmazást adott a kormánynak, hogy e rendelkezések alapján az a határvonal, amely meghatározná, hogy a törvényhozás által a kormány részére e törvény keretében biztosított felhatalmazások meddig terjednek, illetve azok pontosan milyen jogkörökre vonatkoznak, teljes precizitással alig vonható meg. Miután a kormány jogot nyert az ország alkotmánya érdekében a törvényhozás hatáskörébe tartozó közelebbről meg nem határozott intézkedések megtételére is, a legfőbb állami számvevőszék nézete szerint a kormánynak az 1931 /32. évi kezelésben tett azon intézkedései ellen, amelyek a kormány részéről rendes viszonyok között az 1897 : XX. t.-c. egyes rendelkezései szerint csak a törvényhozás előzetes hozzájárulásának birtokában lennének végrehajthatók, ebben a számadási évben az előzetes hozzájárulás hiánya dacára kifogás nem emelhető.
