Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-268
268. szám. 84^ London— konstantinápolyi transzkontinentális út házánkon" keresztülvezető Vészének még nem teljesen kiépített szakasza és ennek kiépítése úgy; nemzetközi, mint hazai közgazdasági szempontokból igen nagy jelentőségű. Ezen űt Budapestkecskeméti szakaszának kiépítése 1933-ban kezdetett még s a vonatkozó munkálatok a folyó év őszén előreláthatólag befejeztetnék. Ezúttal a KecskemétSzeged—- horgosi szakasz kiépítésé iránt kíyán a kormány intézkedni. Hasonlóképpen nagyon fontos és sürgős a Budapest—Siófok—keszthelyi állami közút egyes szakaszainak, továbbá a Balatonig már kiépített úthálózatnak a külfölddel való összeköttetését biztosító uta&nak kiépítése, illetőleg átépítése. A kormány tehát ezeknek s a lehetőséghez képest más fontos útépítési munkálatoknak az elvégeztetése iránt is intézkedni kíván. E munkálatok elvégeztetését, az adott államháztartási Viszonyokra való tekintettel, kötelező jegyek kibocsátása mellett történő hitelezés alapján tervezem. A hitelművelet útján igénybeveendő összegekkel kapcsolatos kölcsönszolgálatról az évi állami költségvetésekben történik gondoskodás s a zárszámadások kapcsán fog a kormány az országgyűlésnek jelentést tenni a hitelművelet útján igénybeveendő összegek felhasználásáról. A 3. §-hoz. A termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek közérdekű működésének a jelenlegi gazdasági viszonyok között mind nagyobb jelentősége van. Azok a vizsgálódások, melyeket a kormány ama szövetkezetek tekintetében folytatott, melyeknél az államnak érdekeltsége áll fenn, arra indították a kormányt, hogy e szövetkezetek szervezetét, működési körét és egymás közötti kapcsolatát az eddiginél megfelelőbb alapokra helyezze. Abból a célból, hogy ezek a racionalizálás jegyében álló átszervezési munkálatok sikerrel legyenek keresztülvihetők és hogy a szövetkezetek a változott viszonyok között velük szemben fokozott mértékben támasztott jogos igényeket megfelelően kielégíthessék, elkerülhetetlenül szükséges egyes szövetkezetek anyagi alátámasztása és megerősítése. Az imént kifejtett szempontból a következő szövetkezeteket kell figyelembe venni : L A »Hangya« termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központját, 2. a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetét, 3. a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, 4. a Máv. Alkalmazottai Fogyasztási és Takarékszövetkezetét (a Konzumot), végül 5. a Háztartás termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetet. Az átszervezés során a Konzumot beolvasztani kívánom a Köztisztviselők szövetkezetébe s a Háztartás működésének megszüntetését tervezem. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban tehát csak a Köztisztviselők szövetkezete maradna meg, míg a Hangya és a Mezőgazdák szövetkezete főként a falvakban teljesítené a mezőgazdasági termel vények értékesítése és az árúellátás terén reá váró fontos feladatokat. Oly célból, hogy a Hangya szövetkezet a mezőgazdasági termények és termékek értékesítése, nemkülönben a gazdaközönség fogyasztási szükségleteinek ellátása terén a reá váró feladatokat megfelelően teljesíthesse, tartalékalap létesítése szükséges. E tartalékalap céljaira 5 millió pengő bocsáttatnék előreláthatólag állami kötelezvények alakjában a szövetkezet rendelkezésére. A Köztisztviselők szövetkezetének megerősítése céljából, fennálló tartozásaiból mintegy 2.8 millió pengőnek átvállalása szükséges. Ezenfelül 05 millió pengő értékpapírokban bocsáttatnék a szövetkezet rendelkezésére, az állam tulajdonában lévő értékpapírokból. A Mezőgazdák szövetkezeténél, ügyeinek rendezésével, valamint a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdítására irányuló működésének biztosításával kapcsolatban, fennálló tartozásaiból mintegy 1 millió pengő107.
