Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-205
48 205. szám. 1921 : XXXII. t.-Cí, valamint az 1929 : XV. t.-c. hatálya alá tartozó egyénekre és ezeknek ellátásra jogosult hozzátartozóira is kiterjedjenek. A 2. §-ban foglalt rendelkezéseket azonban az említett törvényeknek hatálya alá tartozó egyénekre kiterjeszteni nem kell, mert az ott szabályozott kérdéseket a rájuk vonatkozóla g hatályban álló törvények, illetve szabályzatok már rendezték. A jelen § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés azonos a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel és azt csak annyiban egészíti ki, hogy a 90%-os vagyis a legmagasabb összegű lakáspénzre az igényt azok részére is biztosítja, akik az 1921 : XXXII. t.-c. alapján a nyugdíjukon felül sérülési pótdíjban részesülnek. A (3) bekezdés módosítja a honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékébe tartozó egyénekre és azok özvegyeire hatályban levő azt a szabályt, amely szerint az ellátási igény megnyíltától számított egy éven belül általuk választott állandó lakóhelyre megállapított lakáspénzre van igényük. E bekezdés szerint a jövőben csak azokat fogja megilletni a lakóhelyválasztási jog, akik, illetőleg akiknek a férje a III. lakáspénzosztálynál alacsonyabb lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyen teljesített utoljára szolgálatot. A lakáspénzt az ilyeneknél a III. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztály szerint megállapítani akkor sem lehet, ha az illető nyugállományú egyén vagy özvegy ennél magasabb lakáspénzosztályba sorozott helységben telepedett le véglegesen. A (i) bekezdés szerint a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a rangosztályba nem sorozott havidíjasoknál és legénységi állományú egyéneknél, valamint ezek özvegyeinél is azzal az eltéréssel, hogy ezeknél a lakóhelyválasztási jog csak azokat illeti meg, akik az V. és VI. lakáspénzosztályba tartozó helységekben teljesítettek utoljára szolgálatot, és hogy az Äyenek a IV. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztály szerinti lakáspénzt akkor sem kaphatnak, ha a IV. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztályba tartozó helységben telepedtek le véglegesen. Az (5) bekezdés félreértések elkerülése céljából kimondja, hogy a lakóhelyválasztási jog nem illeti meg azokat a nyugdíjasokat, illetőleg azoknak az özvegyeit, akik a tényleges szolgálatban a III. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyen, illetőleg a rangosztályba nem sorozott havidíjasok és legénységi állományú egyének a IV. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyen teljesítettek utoljára szolgálatot. A 9. §-hoz. A polgári alkalmazottak ellátásáról szóló 1912 : LXV. t.-c. 42., 55. és 62. §-ában, valamint az 1930 : XXVI. t.-c. 6. és 7. §-ában foglalt rendelkezések szerint a szolgálat közben ért baleset vagy a hivatkozott szakaszokban említett események következtében szolgálatképtelenné vált alkalmazottat, illetőleg elhalálozása esetén az özvegyét és árváit állandó ellátásban lehet részesíteni abban az esetben is, ha az alkalmazott a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt nem töltötte be, illetőleg ha betöltötte, őket a törvényszerű ellátás összegénél magasabb összegű ellátásban lehet részesíteni. A méltányosság és az egyenlő elbánás elvének felel meg a § (1) bekezdése, amely ezeket a kedvező rendelkezéseket az 1921 : XXXII. és az 1929 : XV. t.-c. hatálya alá tartozó egyénekre és azoknak özvegyeire és árváira kiterjeszti. Az 1921 : XXXII. t.-c. hatálya alá tartozó egyéneknek azonban a szolgálatban szenvedett sérülés, sebesülés vagy egészségrontás esetén a nyugdíjon felül sérülési pótdíjra is van igényük. Annak kizárása végett, hogy az ellátásban részesülő egyén ugyanazon a jogcímen kétféle kedvezményben részesüljön, a jelen § (2)
