Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-205
205. szám. 45 A (H) bekezdés szerint a jelen § (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az 1934. évi február hó 1.-től kezdődően nyernek alkalmazást. . A (12) bekezdés szerint a már ellátásban részesülőknek lakáspénzét az 1934. évi február hó 1.-től kezdődően a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. E rendelkezés nélkül ugyanis a jelenlegi helyzet által megkívánt pénzügyi eredmény rövid időn belül nem lenne elérhető. Az ő. §-hoz. A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásáról az 1927 : XXIV. t.-c-ben történt gondoskodás. A törvény végrehajtásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések kiküszöbölése, továbbá az államkincstár tehermentesítése céljából szükségessé vált, hogy a törvény megfelelően kiegészíttessék, illetőleg, hogy egyes rendelkezései módosíttassanak. A törvénynek kiegészítését az a körülmény teszi szükségessé, hogy a hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozólag a tényleges szolgálati viszonynak megszűnése tekintetében, —• amely pedig az ellátás kérdésével szorosan összefügg —• különleges rendelkezést nem tartalmaz. Az alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó általános jogszabályok szerint a tényleges szolgálati viszony a szolgálat alóli felmentésnek, illetőleg a szolgálat felmondásának tényével szűnik meg, A törvény hatálya alá tartozó alkalmazottak által a szolgálatból eredő igényeiknek érvényesítése iránt indított peres eljárásokban, a bíróságok —; az általános jogszabályok alkalmazásával —• több esetben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy " az átcsatolt területről beköltözött azoknak a közszolgálati alkalmazottaknak tényleges szolgálati viszonyát, akiket a tényleges szolgálat teljesítése alól fel nem mentettek,. illetőleg akiknek szolgálatát fel nem mondották, fennállónak kell tekinteni s ezért az ilyen alkalmazottakat a tényleges szolgálattal egybekötött járandóságok úgy a múltra, mint a jövőre nézve megilletik. Abból a célból, hogy a bírói gyakorlatban mutatkozó ellentétek kiküszöbölése mellett a jogegység biztosíttassék, feltétlenül szükséges, hogy az 1927 : XXIV. t.-c. —- a 4. §-ában foglalt határozmányokkal összhangban -— oly rendelkezéssel egészíttessék ki, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó alkalmazottaknál a tényleges szolgálati viszonyt a szolgálati szabályzatokban megkívánt felmentés, illetőleg felmondás ténye nélkül is, és pedig a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjával, vagyis az 1921. évi július hó 26.-ával megszűntnek kell tekinteni. A törvény említett kiegészítésén kívül, az államkincstárnak a jelenlegi helyzet által feltétlenül indokolt terhermentesítése céljából, valamint a beköltözött és ellátásban mindezideig még nem részesülő alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák érdekében is kívánatos, hogy az 1927 : XXIV. t.-c. 2. §-ának (3) és (4) bekezdésében, valamint 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően módosíttassanak. A törvény 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezések alapján ugyanis az átcsatolt területről beköltözött alkalmazottak, özvegyek és árvák részére az ellátást az általános jogszabályok szerint részükre egyébként megállapítható ellátásnak teljes összegében és a legtöbb esetben évekre visszamenőleg kell fizetni. Ezeket a rendelkezéseket azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyekben a törvény 2. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján az ellátás folyósítását méltányosságból a minisztertanács rendeli el. Minthogy ezek a rendelkezések a nyugdíj tehernek lényeges emelkedésére vezetnek, indokolt lenne az említett törvényszakaszban foglalt rendelkezéseknek olyan módosítása, amely kizárja azt, hogy az ellátások visszamenőlegesen is folyósíttassanak és egyben lehetővé teszi, hogy az ellátás fejében az ellátásnak teljes összege helyett, annak csak bizonyos hányada fizettessék. Ezzel a módosítással