Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-203
203. szám. 25 fentemlített törvényjavaslatra vonatkozó 247 Fh. számú jelentésében már behatóan megvilágította ; kiemeli azonban a pénzügyi bizottság, hogy a Bankkal szemben fennálló állami adósság a most tervezett új hitel igénybevétele után sem fogja elérni azt az összeget, amellyel az állam a Nemzeti Bank működésének megkezdésekor az 1924. évben tartozott a Banknak: Módosította továbbá a Magyar Nemzeti Bank említett közgyűlése az alapszabályok 85. cikkének második bekezdését is. Az eddigi határozmányok szerint a fedezeti aránynak az 1934. évben kezdődő ötéves időszakban a jelenleg irányadó 24% helyett 28%-ot kellene elérnie. A módosítás szerint a most folyó időszak, amelyben 24%-os fedezeti arány van előírva, négy évvel meghosszabbodik és csak az 1938. évben ér véget ; megfelelően kitolódik a 28%-os fedezetet igénylő ötéves időszaknak, valamint a 33 1 /3%~ os fedezetet igénylő végleges állapotnak kezdőpontja is. Ismeretes, hogy a Bank az 1931. évi július havában bekövetkezett válság időpontjában hazai pénzrendszerünk értékállandóságának megóvása érdekében a Nemzetközi Fizetések Bankjától és •— nagyrészt ennek közvetítésével •— külföldi jegybankoktól hiteleket vett igénybe ; ezeknek a hiteleknek konszolidálása tárgyában megállapodások létesültek, amelyek értelmében a Bank az 1936. évi április hó 18. napjáig terjedő időben összesen mintegy 18 millió pengő értékű aranyat fog az említett hitelek törlesztésére fordítani. A Bank ezt a teljes aranymennyiséget ércfedezetéből egy összegben leírta és a törlesztésre még tényleg fel nem használt aranymennyiség ellenértékét egyelőre az «egyéb követelések» közt tartalékolta. Az érckészletnek ez a csökkentése előreláthatólag azt a hatást fogja előidézni, hogy az 1934. év kezdetével előírt 28%-os fedezeti arányt elérni nem lehet, sőt az erősebb igénybevétellel járó hónapokban átmenetileg esetleg a 24%-os arány sem lesz betartható ; az eddigi rendelkezés fenntartása tehát arra vezetne, hogy a Bank a jövő esztendőtől kezdve huzamosabb időn át jegyadót lenne kénytelen fizetni. Ismeretes ugyanis, hogy az alapszabályok 88. cikke szerint abban az esetben, ha a készfizetések megkezdéséig a forgalomban levő bankjegyek összege (hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát) az előírt fedezeti arányt meghaladná, a Bank a többlet után az államnak jegy adót tartozik fizetni. Minthogy pedig az adókötelezettség olyan hitelek rendezésével kapcsolatban következnék be, melyeket a Bank kizárólag a pénzérték állandóságának megóvása céljából, tehát közérdekből vett fel és az adókötelezettség a kamatlábpolitika szabadságát korlátozhatná, nem kerülhető el, hogy a most irányadó 24%-os fedezeti arány hatálya további négy év tartamára meghosszabbíttassék. Minthogy a Magyar Nemzeti Bank alapszabályai 50. cikkének módosítása szükségképpeni előfeltétele a 14.000/1933. M. E. sz. rendelet pénzügyi végrehajtásának, a 85. cikk módosítása pedig elismerése annak, hogy a Bank azokat a külföldi hiteleket, amelyeknek rendezése a módosítást szükségessé teszi, közérdekből vette igénybe, a pénzügyi bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a Felsőház pénzügyi bizottságának 1933. évi december hó 7. napján tartott ülésében. Popomcs Sándor s. le., Egry Aurél s. k,. a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság jegyzője. Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. 4
