Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-242
242. szám. 337 kijelentés látszik természetesnek, de magától értetődő abból a szempontból is, hogy egyetemi fokon álló intézménytől nyert oklevélnek legalább is olyan képesítő hatályt kell tulajdonítani, mint amilyent az eddigi jogszabályok vagy gyakorlat az akadémiai oklevélhez fűztek. A József Nádor Műegyetemen bevezetendő mezőgazdasági képzésnek azonban a szakasz (2) bekezdéséből kitűnően specifikus célja van. E bekezdés ugyanis bizonyos meghatározott állásokat sorol fel, amelyekre nézve a képzés csakis a József Nádor Műegyetem mezőgazdasági osztályán történhetik, illetve amelyekre csak ez osztályon szerzendő oklevél minősít. Ezt az oklevelet azoknak kell megszerezni, akik részint a gazdasági adadémia gyakorlati irányú tanszékeinek vagy az alacsonyabb fokú gazdasági szakoktatási intézetek gazdasági tárgyú ismereteinek tanárai kívánnak lenni. Emellett azonban ugyancsak ez az oklevél bír minősítő hatállyal a mezőgazdasági pályákon lévő tudományos irányú és közgazdasági és közigazgatási ismereteket kívánó állásokra nézve is. Az említett állásokhoz szükséges képzést a József Nádor Műegyetem mezőgazdasági osztályán szerzendő oklevélhez kötni nemcsak a. magasabb elméleti képzésnél fogva célirányos, hanem azért is, mert a magasabb elméleti képzés gyakorlati irányú ismeretek intenzív megszerzésével is párosul. "A (2) bekezdésben felsorolt állásokra azonban továbbra is képesítő hatálya van a gazdasági akadémiákon szerzett oklevélnek, feltéve, hogy az ily okleveles egyének valamely egyetemi vagy más műegyetemi oklevéllel is rendelkeznek. Hogy azonban utóbb nevezett képzettséggel rendelkező egyének a felsorolt állások közül konkréten melyekre alkalmazhatók, azt a minisztérium rendelettel állapítja meg. Az utolsó bekezdésben foglalt rendelkezés a fentiekből értelemszerűen következik. A 8. §-hoz. Ez a szakasz a szerzett jogokat kívánja megóvni az 1. §-ban felsorolt felsőoktatási intézményektől, valamint a gazdasági akadémiáktól nyert azon oklevelek minősítő hatályára nézve, mely oklevelek a József Nádor Műegyetem működésének megkezdése előtt szereztettek. Ezen oklevelek minősítő hatályára nézve ugyanis a jelen törvény életbelépése előtt hatályba volt jogszabályok rendelkezései irányadók. E jogszabályokban megállapított képesítő hatály csak azon gazdasági akadémiai oklevelekre terjedhet ki, mely oklevelek 1935 december hó 31. napjáig szereztetnek meg. A 9. §-hoz. A mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. t.-c. 1. §-ának 2-ik bekezdése a mérnöki cím használatát szabályozza, még pedig oly módon, hogy ezt a címhasználatot az 1. §-ban felsorolt egyes intézményeken szerzett oklevélhez fűzi. Szükség volt tehát annak kimondására, hogy az e címhasználat szempontjából a József Nádor Műegyetem összes mérnöki osztályain szerzett oklevél jogosít fel a jövőben a mérnöki cím használatára. A 10. §-hoz. 1920 : XXV. t.-c. és az 1928 : XIV. t.-c. az összes hazai egyetemekre nézve szabályozta a hallgatók beiratkozását. Ez a szakasz nem rendel egyebet, mint ezeknek a jogszabályoknak a József Nádor Műegyetem minden karára való alkalmazását, különös tekintettel arra, hogy ezek a szabályok az 1. §-ban felsorolt azon intézményekre, melyek eddig főiskolák voltak (az állatorvosi, valamint a soproni bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola) alkalmazást nenl nyertek. A 11. §-hoz. Az új szervezet folytán módosítani kellett az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. 19. §-át, mely az 1. §-ban felsorolt felsőoktatási intézmények tagküldési jogát és általuk a felsőházba küldhető tagok számát állapítja meg. A szóbanforgó felsőoktatási intézmények 1934/35. tanévtől kezdve, már mint az új egyetem karai küldenek a felsőházba tagokat. Eszerint telist a József Felsőházi iromány. 1931—1936. V- kötet. 43
