Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-242

334 242. szám. amelyek az általuk művelt tudománynak a műszaki tudományokkal kapcsolatos rokontermészetüknél fogva, egyenesen a műegyetem szervezetébe kívánkoznak. A törvényjavaslat ennélfogva az összes gazdasági irányú felsőoktatási intézményeket — belső tartalmuk közössége alapján — a műegyetem szervezetében vonja össze. Ezáltal a felállítandó karok, illetve osztályok között természetes munkaközösség és az ezzel együttjáró tanszéklétszám csökkenése is előáll. A törvényjavaslatnak azonban nem a pénzügyi szempont a kimondott és elsődleges célja, hanem azokon a bőven ismertetett történeti és elvi szempontokon alapuló megállapítás, mely ezeket az egy szervezetbe kívánkozó tudományágakat éppen azért tartja szükségesnek egyesíteni, mert így az oktatás átfogó szempontjai és a gyakorlati élet követelményeinek való szolgálat révén, az oktatást tervszerűbbé és eredményesebbé teszi. Mert kétségtelen, hogy többszörös érintkezési területek vannak az összevonni szándékolt tudományágak között.' így többszörös érintkezési terület van a műegyetem és a közgazdaságtudományi kar közgazdasági és mezőgazdasági szakosztályai között, ez utóbbi szakosztály és az Állatorvosi Főiskola, valamint a soproni főiskola erdőmérnöki szakosztálya között. Ez utóbbi főiskolán szintén mérnökképzés folyik, tehát kétségtelen, hogy nem a különmaradásban, hanem a hasonló mérnökszakmákkal való egyesülésben találhatja meg fejlődésének további lehetőségeit. És ezt a fejlődést nem gátolja az a körülmény, hogy a József Nádor Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki kara, mint a soproni főiskola jogutódja, továbbra is Sopronban marad. A közös cél, a gazdasági életre való képzés azonos szempontjai kapcsolják össze a mezőgazdasági és állatorvosi szakokat. Ez az egyesítés is felmutathat példát a kopenhágai gazdasági főiskolán, ahol ez a két szak össze van kapcsolva. A mezőgazdasági képzésnek a műegyetemen való elhelyezése pedig indokát találja nemcsak abban, hogy eddig is a közgazdaságtudományi kar kebelében volt, mely kar á műegyetemmel vonatik egybe, hanem abban az oktatás javára szolgáló körülményben is, hogy a műegyetemen e szak körébe vágó természettudományi és műszaki tanszékek vannak. A mezőgazdasági képzésnek a műegyetemeken való elhelyezését a külföldi példák is támogatják, így pl. már évtizedek óta kiváló sikerrel működik a zürichi műegyetemen a mezőgazdasági és az erdészeti osztály, a müncheni műegyetemen a mezőgazdasági osztály és legutóbb kapcsoltatott be a drezdai műegyetem szervezetébe a tharandti erdészeti akadémia. A felsőfokú gazdasági képzésnek egy szervezetben való összevonását indokolja még a középfokú gazdasági szakiskolai (mezőgazdasági, ipari- és kereskedelmi) tanárképzésnek egyöntetű alapokon nyugvó megszervezése. Az egyetemi közgazdaságtudományi karral szerves kapcsolatban álló keresi kedelmi iskolai tanárképző intézet helyeztetik el mindenekelőtt a műegyetem szervezetében s majd ezzel parallel kell kifejleszteni a mezőgazdasági és ipari középfokú tanárképzést. Az egy szervezetben összhangzatosan kiépített középfokú gazdasági iskolai tanárképzés a szaktanárok nívójának kétségkívüli emelkedésével fog járni, ami viszont a középfokú szakiskolákban folyó képzést teszi majd eredményesebbé a gyakorlati gazdasági élet javára. Ily módon tehát a József Nádor Műegyetem szervezése tulaj donképen azt a gazdasági egyetemet hívja létre, amelynek felállítását a háború előtt valamennyi gazdasági érdekképviselet kívánta, azzal a bővítéssel azonban, hogy a szervezetnek integráns része lesz a műszaki tudományokat képviselő műegyetem is. Magától értetődő rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy a József Nádor Műegyetem, éppen mert egyetem, a maga egészében és minden részében csakis a vallás- és közoktatásügyi miniszter legfőbb hatósága alá tartozik. Emellett azonban természetes, hogy a mező- és erdőgazdasági termelés és az állategészségügy céljait is szolgáló karokra és osztályokra mind a tanári kineve-