Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-242
242. szám. 331 érdekeinek előmozdítására a »Bányászati Akadémia«, majd a szakszerű erdőművelés ismeretének terjesztésére 1809-ben az Erdészeti Akadémia. A mezőgazdasági tudományok az 1797-ben alapított keszthelyi, az 1818-ban alapított magyaróvári és az 1868-ban alapított debreceni gazdasági iskolákban találtak hajlékot és ezekben az intézetekben nyertek kiképzést mezőgazdasági termelésünk irányítói és vezetői. Hazánkban mindig nagy jelentőségű állattenyésztés érdekeinek felismerése vezetett 1786-ban az állat gyógyintéz et felállításához, amely 1875-ben Állatorvosi Tanintézetté, majd 1890-ben Állatorvosi Akadémiává alakult át. A kereskedelem és forgalom modernizálódása, fontosságának és méreteinek rohamos növekedése pedig 1857-ben életrehívta a Kereskedelmi Akadémiát. A múlt század második fele műszaki és gazdasági szakiskoláink és tanintézeteink életében fordulópontot jelentett. Már az ötvenes években mindjobban erősödik az a kívánság, hogy a műszaki és gazdasági tudományok haladása, elmélyülése és fontosságuknak megnövekedése következtében ezeknek oktatásáról specializált főiskolákon kell gondoskodni és az oktatás színvonalának emelése érdekében ilyen irányú szakiskoláinkat és tanintézeteinket főiskolákká kell átszervezni, illetőleg lehetővé tenni azt, hogy az alkalmazott gazdasági tudományokban a legmagasabb képesítés is megszerezhető legyen. Elsőnek az 1856-ban kelt legfelsőbb elhatározással a József Ipartanoda szerveztetett át főiskolává, illetőleg alakíttatott át műegyetemmé (polytechnikummá). Az így létesült műegyetem 1871-ben önkormányzati alapon egyetemi rangra emeltetett és 1901-ben doktorrá avatásra is feljogosíttatott. 1899-ben az Állatorvosi Akadémia, 1900-ban a Gazdasági Akadémiák, 1904-ben pedig a Bányászati és Erdészeti Akadémiák szerveztettek át főiskolákká. Az Állatorvosi Főiskola 1906ban, a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola pedig 1932-ben ruháztatott fel a doktorrá avatás jogával. A kir. József Műegyetem önkormányzati alapon 1871/72-ben kezdte meg működését. Legelső egyetemi szervezetében is gondoskodás történt a gazdasági pályákra készülők magasabb gazdasági kiképzéséről. Jellemző erre báró Eötvös Józsefnek a József Műegyetem újbóli szervezése tárgyában a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslata, melynek 1. §-a szerint a József Műegyetemnek öt szakosztálya lett volna, éspedig: 1. mérnöki, 2. építészi, 3. gépészmérnöki, 4. vegyészi és 5. bölcsészeti és általános mtitani szakosztály. Ez,utóbbi szakosztályról a törvényjavaslat a következőket mondja : »A bölcsészeti és általános technikai osztályban a bölcsészeti és közgazdászati tudományok mellett különösen azon tudományok adatnak elő, melyek a reál-, ipari- és kereskedelmi iskolákra készülő szaktanárok, továbbá az iparos és kereskedői pályára magasabb tudományos szakképzettséget szerezni óhajtók kiképzésére szükségesek. Ezen szakosztályhoz kapcsolva, annak kiegészítő részéül egy a fentebb említett szaktanári pályákra előkészítő gyakorlati tanárképezde állíttatik.« Báró Eötvös József törvényjavaslatának e szavai különösen azért érdemelnek figyelmet, mert az említett két tudományszak egybekapcsolására vonatkoznak s mert a megvalósítani szándékolt technikai és közgazdasági főiskolát egy szaktanárképző intézettel kívánta kibővíteni. Az elmondottak igazolják, hogy a műegyetem bölcsőjétől kezdve egészen a mai európai hírnévnek örvendő tudományosan kiegészített szervezetéig, fejlődésének úgyszólván minden fázisában a műszaki tudományok mellett a gazdasági tudományokat is ápolta és művelte. Természetesnek tűnik fel tehát, hogy a közgazdasági tudományok ilyen fejlődés eredményeképen a műegyetemen utóbb már külön osztály keretében nyertek önálló szervezetet. A műegyetemi közgazdasági osztály 1914 óta nagyjelentőségű munkát végez, 42.
