Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-234
310 234. szám. nak szerepeltette, 1931-ben is olyan kis összeget írt csak le, hogy a felszámolók voltak kénytelenek 1932-ben a leírásokat eszközölni.« c) »Ha ezek a hamis váltókra folyósított kölcsönök nem szerepeltek volna a mérlegben aktíva gyanánt, akkor a felszámolóknak nem kellett volna 1932-ben ezeket az összegeket leírniok. Ez a tény egymagában mutatja, hogy ezek a kölcsönök aktíva gyanánt voltak felvéve a mérlegbe, annak ellenére, hogy e kölcsönök folyósítása körül történt manipulációkról már 1930-ban lerántották a leplet«. A bűnvádi feljelentés következtében megindult nyomozás adatai szerint ennek a cikknek Láng Lajos felsőházi tag a szerzője. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírájának 3. sorszám alatt 1933. évi december hó 30. napján hozott végzésében foglalt felhíváshoz képest a főmagánvádlok a vizsgálóbírónál 1934. évi január hó 9. napján vizsgálati indítványukat megtették és a vizsgálóbíró a 6. sorszám alatt lévő végzésével 1934. évi január hó 11. napján a vizsgálatot a St. 32. §-a és a Bp. 1. §-a 561—563. §-ai, valamint az 1921. évi XXIX. t.-c. 7. §. 2. b) pontja és a Bp. 501. §-a alapján elrendelte azért, mert a főmagánvád tárgyává tett cikkben oly tények állíttattak főmagánvádlókról, amelyek valóságuk esetében ellenük a bűnvádi eljárás megindításának okai lehetnek, őket közmegvetésnek tennék ki ; a további intézkedést azonban Láng Lajos felsőházi tag mentelmi jogára tekintettel a vizsgálóbíró mellőzte. A vád tárgyává tett cikkben foglalt és előbb idézett részletek a főmagánvádlókról olyan tényeket állítanak, amelyek valóságuk esetén a főmagánvádlókkal szemben a vizsgálóbíró 6. sorszámú végzésében kiemelt következményeket vonhatnák maguk után, miért is azok az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ában körülírt rágalmazás vétsége tényálladékának megállapítására alkalmasaknak mutatkoznak. Minthogy pedig ennek a cikknek Láng Lajos felsőházi tag a felterjesztett adatok szerint a szerzője, az összefüggés tehát a feljelentett cselekmény és Láng Lajos felsőházi tag között az iratok tartalma szerint megvan, a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresés pedig az 1881. évi december hó 23. napján 56.440. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletben felsorolt szempontok figyelembevétele mellett történt, nevezetesen a megkeresés illetékes hatóságtól származik és zaklatás esete nem forog fenn : a mentelmi bizottság ennélfogva azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, hogy a fennforgó esetre vonatkozóan Láng Lajos felsőházi tag mentelmi jogának a felfüggesztését elhatározni méltóztassék. Erről a budapesti kir. főügyész útján a budapesti kir. büntetőtörvényszék értesítendő. Kelt Budapesten, a Felsőház mentelmi bizottságának 1934. évi március hó 23. napján tartott üléséből. Degré Miklós s. k., a mentelmi bizottság elnöke. Osvald István s. k., a mentelmi bizottság jegyzője.
