Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-232

304 232, szám. Részben ezen, részben azon a tapasztalaton okulva, hogy a nagy taglétszámmal bíró szervek az ügyvitelre, illetőleg az igazgatási teendők ellátására általában nem alkalmasak, állapíttatott meg a Tanácsnak, illetőleg egyes szerveinek hatásköre. A teljes ülés az önkormányzat legfőbb kérdéseiben hivatott állást foglalni ; viszont a kisebb taglétszámú igazgatótanácsnak és szaktanácsoknak feladata az önkor­mányzati igazgatás beható tárgyalást és érdemleges megvitatást igénylő ügyei­ben való határozás, illetőleg állásfoglalás^ Az igazgatótanács, mely összetételénél fogva a különböző jellegű gyűjteményeket magábanfoglaló önkormányzati test egységes irányítására a legalkalmasabb, alkotja a szervezeti és ügyviteli szabá­lyokat, állástfoglal a legfontosabb személyi kérdésekben és határoz a szaktanácsok, valamint a gazdasági tanács javaslatai felett. A szaktanácsok hatásköre a gyűjte­ményi és tudományos szakkérdések tárgyalására és véleményezésére terjed és ugyancsak a szaktanácsok véleményezik a tudományos és tudományos-segéd­személyzeti kezdő állásokra benyújtott kérvényeket, minthogy ezek betöltésénél elsősorban az illető intézetek, illetőleg azok egyes osztályainak érdekei irányadók. A tudományos tisztviselői kezdőállások betöltésénél a törvényjavaslat a Gyüjte­ményegyetemnél már kitűnően bevált kettős előadmányi rendszert tartja fenn. A Tudományos Akadémia rendelkezésére bocsátott állások személyi ügyeire vonat­kozólag a szaktanácsoktól elkülönítetten kellett egy bizottságot szervezni, mint­hogy ennek hatásköre a szaktanácsokétól eltér és csakis az említett állásokra vonatkozik. A személyi kérdésekre vonatkozó állásfoglalással szemben az érdekelt intézet első tisztviselője részére biztosított óvás már a Gyüjteményegyetemnél is fenn­állott jogot tart továbbra is érvényben. A 7. §-hoz.Az önkormányzati hatóság letéteményese a Tanács lévén, természet­szerűleg csakis a Tanács tehet oly nyilatkozatot, vagy végezhet oly cselekményt, melyekből kifolyólag az önkormányzati testre jogok, vagy kötelességek származ­nak, s az elnök ily esetben csakis a Tanács nevében és annak képviseletében jár el. A 8. §-hoz. A Gyüjteményegyetemben foglalt intézmények és hivatalok gazda­sági és számviteli teendőit részben a Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala, részben az Országos Levéltár, valamint a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gazdasági tisztviselői látták el. Az adminisztráció egyszerűsítése, meggyorsítása, valamint a munka- és pénzmegtakarítás érdekeinek felel meg a törvényjavaslat azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe foglalt intéz­mények gazdasági és számviteli teendőit egy szervvel kívánja elláttatni és e célból átszervezi a Magyar Nemzeti Múzeum mai gazdasági hivatalát. Az egyesített gazdálkodás következtében a mai helyzettel szemben két-három gazdasági tiszt­viselő feleslegessé válik, továbbá a személyi nyilvántartásoknak és számadá­soknak egyesített vezetése, valamint az intézmények napi életéhez szükséges beszerzések központosítása pénz- és munkamegtakarítást jelent. A Gazdasági Hivatal részére kiadandó szervezeti és ügyviteli szabályzat fog gondoskodni arról, hogy a gazdasági ügyek ez egyesítése mellett biztosítva legyen, miszerint az egyes intézményeket megillető állami, vagy autonóm jövedelmek a rendeltetésük szerinti célra fordíttassanak. Az autonóm jövedelmeknek alapszerű kezelését — mint az a Gyüjteményegyetemnél is megvolt — a Nemzeti Múzeum részére is biztosítani kell. Emellett azonban a jövedelmeknek az egyes intézmények szerinti külön nyilvántartása megnyugtat a tekintetben, hogy azok mindenkor az érdekelt intézmény javára fognak fordíttatni. Az önkormányzati igazgatás természetéből : következik, hogy mindennemű jövedelem felett a Tanács rendelkezzék és ennek felel meg a törvényjavaslat azon rendelkezése is, mely szerint úgy az elnöknek, mint pedig az egyes intézetek első tisztviselőjének az intézete jövedelmére vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom