Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-230
282 230. szám. ponti végrehajtó hatalomtól, mint a polgármestertől való teljes függetlenségét kívánja meg. A szakasz (2) bekezdése természetszerű. A (3) bekezdést pedig az indokolja, hogy az árvaszéki elnök megbízatása a javaslat 11. §-a I. részének (11) bekezdése szerint ezentúl életfogytiglanra szól. A 14. §-hoz. Az 1930: XVIII. t.-c. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az állás megüresedése vagy felfüggesztés esetében a polgármester helyettesítése felől a törvényhatósági bizottság, a többi tisztviselők helyettesítése felől pedig szükség esetében a főpolgármester intézkedik. A javaslat ezt a szabályozást a polgármesterre és az alpolgármesterre nézve most úgy módosítja, hogy a polgármestert szolgálati sorrend szerint az alpolgármesterek helyettesítik, az alpolgármesterek pedig egymást helyettesítik ; szükség esetében helyettesítésük felöl a belügyminiszter intézkedik. Ez a módosítás okszerű következménye all. §-ban foglalt annak az újításnak, amely szerint a polgármester és az alpolgármesterek megválasztása csak az államfő megerősítésével válik hatályossá. A belügyminiszter jogköre egészen szűk területre korlátozódik : arra az esetre, ha a szóbanforgó vezető állások közül egyszerre több üres, amikor is az igazgatás zavartalan ellátásának biztosítása érdekében nemcsak kívánatos, hanem egyenesen szükséges is, hogy a helyettesítés kérdésében a legfőbb felügyeleti hatóság intézkedjék. A szakasz második bekezdése a tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében határozni hivatott hatóságokat állapítja meg. Ennek a kérdésnek törvényi rendezését -. ami eddig a szabályrendeleti jogalkotás körébe tartjozott, — a törvényhatósági tanács megszüntetése teszi időszerűvé. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében ugyanis az 1930 : XVIII. t.-c. 42. §-ának (2) bekezdése alapján ma a törvényhatósági tanács határoz és ezért a törvényhatósági tanács megszüntetésével ezeknek az ügyeknek a rendezéséről is gondoskodni kell, különben a javaslat 23. §-ának b) pontja szerint a polgármester hatáskörébe kerülnek mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság a hatáskört máskép nem állapítja meg. Az egységes törvényi szabályozást és ezáltal a későbbi hatásköri viták kiküszöbölését indokolja az is, hogy a kérdésben az 1896: XXVI. t.-c. alapján közigazgatási bírósági panasznak van helye. Ami a hatáskör megállapítását illeti, a javaslat — « a főpolgármester által alkalmazott tisztviselők kivételével -— érvényt szerez annak az általános jogelvnek, hogy az a hatóság hivatott a tényleges szolgálattól való felmentés, tehát a szabályszerű elbánás alá vonás kérdésében határozni, amelyik a tisztviselőt alkalmazta. A. főpolgármester által kinevez ettek re — - a kérdés természeténél fogva — a javaslat úgy intézkedik, hogy az ilyen tisztviselők szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében a polgármester határoz. A polgármester hatáskörébe utalja továbbá a javaslat minden esetben a tisztviselők és egyéb alkalmazottak hozzátartozóinak ellátása kérdésében való határozathozatalt is, miután ezek az ügyek az ellátáshoz megkívánt töivényes feltételek egyszerű megállapításából állanak. . A 15. §-hoz. A javaslat 15. §-a az 1930 : XVIII. t.-c. 67. §-ának azt a rendelkezését, hogy a számszéki igazgató és helyettese ellen a fegyelmi eljárást és a felfüggesztést csak a belügyminiszter rendelheti el, kiterjeszti mindazokra a számszéki tisztviselőkre, akiket a javaslat 9. §-ának (2) bekezdése alapján a belügyminiszter nevez ki. Ezt a kiterjesztést az tesz. szükségessé, hogy a jövőben a számszéknek az igazgatón és helyettesén felül más olyan tisztviselői is lesznek, akiknek a törvény-