Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-230
230. szám. 267 Melléklet a 230. számú irományhoz. Indokolás „a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" beterjesztett törvényjavaslathoz. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. törvénycikknek — amely az idők folyamán elavult 1872 : XXXVI. törvénycikk helyébe lépett — tudvalevően egyik legfőbb újítása volt az, hogy a tisztviselőkből álló tanácsot megszüntette és a székesfőváros szervezetébe új szervként a túlnyomórészben nem tisztviselőkből álló törvényhatósági tanácsot illesztette be. A tanács megszüntetésével a törvény célja az volt, hogy a tanácsbeliek kollektív felelőssége helyett — aminek gyakorlati értéke nem volt — a vezető tisztviselők egyéni felelősségét helyezze előtérbe. A törvényhatósági tanács megalkotásának pedig az volt az indító oka, hogy a nagy taglétszámból álló törvényhatósági bizottság, az önkormányzatnak ez a legfontosabb szerve, a kisebb jelentőségű ügyek nagy tömegének intézésétől mentesíthető legyen, sőt, hogy hatásköre még a fontosabb ügyek közül is csak a legéletbevágóbb ügyek intézésére korlátoztassék, másrészről pedig, hogy az ügyek intézésében a nem tisztviselő elem közreműködésének nagyobb tere nyíljék. Ez az elgondolás helyesnek látszott, azt a szakkörök és a törvényhozás általában helyesnek tartották, s amint ismeretes, ennek az elgondolásnak inkább csak a részletei ellen merültek fel észrevételek. Az új fővárosi törvény életbelépése óta eltelt rövid pár év alatt azonban kitűnt, hogy ez az új rendszer a hozzáfűzött várakozásoknak nem felelt meg. Mindenekelőtt a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács szerepét vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az új hatóság beállításával a törvényhatósági bizottság tehermentesítése természetszerűleg bekövetkezett ugyan, a két főszervnek egymáshoz való viszony a azonban olyan alakulást vett, amely az önkormányzat életében egészségtelen következményekre vezetett. Az új törvény alapján ugyanis a székesfőváros ügyeinek intézésében a legfőbb hatalom a törvényhatósági tanácshoz tolódott át. A törvényhatósági tanácsnak ezt a kiemelkedő szerepét az új törvény rendelkezéseinek egész sorozata biztosítja. E helyütt elég, ha csak arra mutatok rá, hogy a székesfőváros összes közérdekű ügyei a törvényhatósági tanács tárgyalásán mennek keresztül vagy úgy, hogy azokat saját hatáskörében maga intézi el, vagy pedig úgy, hogy azok előkészítése során javaslatot tesz a törvényhatósági bizottságnak. Ez a hatalmi eltolódás a közgyűlés tagjait két kategóriába 34.
