Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-230

230. sfcám. 257 25. §. (i) bek. 2. pont és (2) bek. 7. pont) hatályukat vesztik. 9.§. Az 1930 : XVIII. t.-c. 12. §-ának (2) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az igazoló választmány elnökének helyettesét az igazoló választmány tagjai közül a főpolgármester nevezi ki. 10.§. Az 1930 : XVIII. t.-c. 36. §-ának (9) bekezdése úgy módosul, hogy a költségvetés vitája tizennégy napnál tovább nem tarthat. Az általános vita legfeljebb két napig tarthat ; az általános vita második napján a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában határozni kell abban a kérdésben, hogy a közgyűlés a részletes vita során a. költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalására mennyi időt kíván fordítani. A részletes vita idejéből négy napot az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. Egyébként az idézett törvényhely rendelkezéseit a most említett határidők figyelembevételével megfelelően kell alkalmazni. 11. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 51. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : »A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról negyedévenkint — sürgős intézkedés szüksége esetében haladéktalanul — jelentést tesz a főpolgármester útján a belügyminiszternek ; ezt a jelentést másolatban egyidejűleg a polgármesternek is megküldi, aki azt véleménynyilvánítás végett a pénzügyi szakbizottság elé terjeszti. A pénzügyi szakbizottság ezt a jelentést zárt ülésben tárgyalja. Aki a zárt ülés tárgyalásának anyagát bármely módon egészben vagy részben közzéteszi, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról évenkint egyszer 1— a zárszámadás kapcsán •— a törvényhatósági bizottság közgyűlésének is jelentést tesz.» Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. 12. §. (1) A számszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzetet részben jogi, részben műszaki, részben könyvvizsgálói és részben számvevőségi képesítéssel rendelkező egyénekből kell összeállítani úgy, hogy a számszéki igazgató részére a székesfőváros gazdálkodása minden ágának megvizsgálására — a számszék feladatának ellátásához feltétlenül szükséges számban — elegendő szakértő álljon rendelkezésre. A számszék szervezetét, szolgálati eljárását és a tisztviselők szolgálati viszonyait a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter állapítja meg. (2) A szám szék személyzete a székesfővárosi tisztviselőktől elkülönített létszámot alkot ; ezt a létszámot és ennek az egyes fizetési osztályok közötti megoszlását — a polgármester meghallgatásával — a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a belügyminiszter nevezi ki; velük szemben a szabályszerű elbánás alá vonás joga is a belügyminisztert illeti meg. (3) A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a székesfővárosi tisztviselőkre megállapított fizetési osztályokba kell sorozni és részükre az azonos fizetési osztályokba sorozott székesfővárosi állásoknak megfelelő járandóságokat kell megállapítani. A számszéki igazgató a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályba, a többi tisztviselők pedig fokozatosan alacsonyabb fizetési osztályokba tartoznak. A járandóságokat és a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet szerint járó ellátási díjakat, valamint a számszék dologi kiadásait a székesfőváros viseli. • (4) A számszék feladatkörének ellátásához szükséges irodai, továbbá altiszti és szolgai személyzetet — a polgármester meghallgatásával — a főpolgármester rendeli ki. A beosztás tartama alatt ezzel a személyzettel 33