Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-216

216. szám. 185 honos legénységi állományú személyzetet alkalmaz. E rendelkezéstől eltérésnek csak akkor van helye, ha a kereskedelemügyi miniszter a külföldi tőkeérdekeltség kívánságára az érdekeltség bizalmi embereképpen legfeljebb egy külföldi honos tisztnek a hajón alkalmazását meghatározott időre engedélyezi, vagy ha bizonyos útra sürgős esetben megfelelő magyar állampolgár rendelkezésre nem áll. Az utóbb említett esetben a hajózási vállalat, illetőleg a hajó parancsnok a, amennyiben a szolgálati szerződést az utóbbi kötötte, a helyben székelő m. kir. konzulátusnak, vagy ha a hajó indulásáig már idő nem volt, vagy helyben magyar konzulátus nincsen, a m. kir. tengerészeti hivatalnak haladéktalanul jelentést tenni és eljárását igazolni köteles; 6. kedvezményben részesülő hajóin am.kir. tengerészeti hivatal által megnevezett, szabályszerű minősítéssel bíró magyar állampolgárok közül hajónkint egy hajóapródot, vagy egy hajóhadnagyot, valamint egy gépészgyakornokot a rendes létszámon felül is fizetés nélkül, de ingyenes természetbeni ellátással alkalmaz. 3. §. A hajón való alkalmazás szempontjából egyenlő képzettség és gyakorlat esetében a magyar állampolgárok közül elsőbbségben kell részesíteni azt, aki a m. kir. folyamőrségnél, illetőleg a volt cs. és kir. haditengerészetnél szolgált. 4. §. Az olyan magyar tengerhajózási vállalatot, amely a 2. §-ban megállapított feltételek, illetőleg kötelezettségek teljesítésén felül — esetleg több hajóján együttesen is — a 2. §-ban meghatározott legkisebb mértéknél nagyobb számú magyar honos hajószemélyzetet foglalkoztat, vagy szükségleteit túlnyomó részben a hazai ipari vagy mezőgazdasági termékekből fedezi, vagy ilyen hazai termékeket nagyobb mennyiségben fuvaroz, vagy magyar árucikkek kivitelét könnyítésekkel előmozdítja, vagy végül egyéb Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. módon a magyar érdekeket hathatósan szolgálja, az 1. §-ban megállapított adó- és illetékmentességeken felül a kereskedelemügyi miniszter 1. mentesítheti a pénzügyminiszterrel egyetértve a) a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól, b) ingatlannak kizárólag a hajózási üzem céljaira visszterhes jogügylettel szerzése, illetőleg bérlete, esetében az állami és községi ingatlanvagyonát ruházási, illetőleg bérleti szerződési illeték alól, c) hajónak és hajózási felszereléseknek megszerzésére, vagy bérbevételére vonatkozó szerződést magában foglaló okirat illetéke alól, d) a hajózási üzem céljára részkötvények útján felvett kölcsönök kötelezvényeinek és a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjognak telekkönyvi bejegyzési illetéke alól; 2. támogathatja a kedvezményekben részesített hajó építéséhez, berendezéséhez, felszereléséhez, üzeméhez szükséges tárgyaknak és anyagoknak fuvarozására a m. kir. államvasutakon és a kezelésükben levő vasutakon önköltségi díjszámítás, a hajókkal tengeren fuvarozandó árukra pedig ugyancsak a m. kir. államvasutak és a kezelésükben levő vasutak vonalain kedvezményes díjszámítás engedélyezésével, továbbá az állam által segélyezett egyes belvízi hajózási vállalatokkal szemben törvényben biztosított jogainak olyan irányban érvényesítésével, hogy azok kedvezményeket nyújtsanak ; 3. segélyezheti a pénzügyminiszterrel egyetértve, a hajó árának 30 évre számított törlesztése alapulvételével, az évi törlesztési összeg, vagy a hajószemélyzet be- és kihajózásával járó utazási költségek, továbbá a személy-, zet fizetése és élelmezési költsége bizonyos részének megtérítésével. 5. §. Az 1. §-ban meghatározott mentességekre vonatkozóan a 2. §-ban foglalt feltételek fennforgásának meg24