Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-212
212. szám. 165 háztartási szempontokat s különösen a közvállalatokban fekvő kétségkívül nagyon jelentős •— vagyonértékek megmentéséről gondoskodjam. A két érdek: t. i. a közület háztartási érdekének s másfelől az ipar és kereskedelem érdekének összeegyeztetését legcélszerűbben úgy véltem biztosíthatni, hogy olyan esetekben, mikor bizonyos invesztíciókkal akár régebbi idő óta fennállott, akár újabb elhatározás folytán kisebb vagy nagyobb beruházásokkal létesített olyan vállalatokról volt szó, melyek a közületek kezelésében is meghagyhatok, viszont azonban éppen olyan jól, vagy esetleg éppen a közületi háztartás szempontjából még gyümölcsözőbben használhatók ki úgy, hogy haszonbérbeadással,» esetleg társulással a magántőkét kapcsoljuk be a vállalkozás kiaknázására, minden esetben a törvényhatóságokat és az alájuk rendelt községeket felhívtam arra, hogy kíséreljék meg vállalatuknak haszonbérbeadását, illetőleg társulással kezelését. Szükségesnek tartom még felhívni a t. Képviselőház figyelmét arra a nagyon kívánatos fejlődésre, melynek jelei egyre több törvényhatósági és megyei város háztartásában éppen az üzemi gazdálkodás terén észlelhetők. A városok mind gyakrabban folyamodnak üzemeik vagy egyéb vállalkozásaik kezelésében ahhoz a rendszerhez, — még pedig a törvényhatósági városok s a megyei városok egyaránt — hogy különböző vállalataik kezelését egységesítik s így igyekeznek az adminisztráció terén bizonyos megtakarításokat elérni, másrészt pedig közös vezetés előnyeit biztosítani üzemeik és vállalataik számára. Ezt a körülményt azért is meg kellett említeni a t. Képviselőház előtt, mert az üzemek felülvizsgálatának megejtésénél természetszerűleg csak úgy járhattam el, hogy a közösen kezelt üzemeket is egyenkint vettem vizsgálat alá. a) Mozgófényképüzemek. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a törvényhatósági városok közül 4, a megyei városok közül 12 városnak s rajtuk kívül 4 községnek, összesen tehát 20 közületnek volt az 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján elrendelt vizsgálat alkalmával mozgófénykép üzeme. A közületek túlnyomó része saját kezelésében tartotta a mozgófényképüzemeket, néhány városban, illetőleg községben pedig a jogszabályok által megengedett társas viszony keretében történt az üzemvitel. A mozgófényképüzemekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok nem egységesek. Vannak olyan városaink, ahol az üzem kezeléséből a városokra elég súlyos veszteségek támadtak, bár ezek a veszteségek nem írhatók közvetlenül ennek a vállalkozási formának a terhére. A mozgófényképüzemek fenntartásának vagy megszüntetésének kérdésében mindenesetre döntő szempont az, hogy az érvényben álló jogszabályok a városoknak és községeknek módot adnak arra, hogy mozgófényképüzem felállítására engedélyt nyerhessenek — elsősorban községi háztartási érdekből. Abból a célból, hogy a közületek részére adott mozgófényképüzemi engedélyek hasznosításánál a magánvállalkozásnak teret adjunk : ott, ahol a közület maga is kérte, az engedélynek társulási szerződéssel való hasznosítása engedélyeztetett. Ennek a viszonynak az az előnye is, hogy ilyen esetben a közület az üzem veszteségi kockázatától mentesül, sőt a társulási szerződésben bizonyos minimális jövedelem is ki van kötve a közület javára. Ott, ahol a közület kezelésében lévő mozgófényképüzem veszteséges, az illető közület üzemének társulási szerződéssel való hasznosítása rendeltetett el. S ha az üzem vezetését ilyen módon nem lehet biztosítani, ott az üzem szüneteltetéséről, esetleg megszüntetéséről kell gondoskodni.
