Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-211
211. szám. 131 ' 4. A menet jegy nyomda-üzem. A MÁV saját nyomdai szükségletének ellátására még 1891-ben házinyomdát rendezett be, melynek elhelyezésére 1924-ben a nyugati pályaudvar területén 14Ö.000 pengő költséggel külön épületet emelt. Az üzem gépei és egyéb leltári tárgyainak értéke kb. 700.000 pengő. A menet jegynyomda munkásságának zömét az ú. n. «szigorúan elszámolásra» kötelezett, vagy más néven : értékkel bíró nyomtatványok (kéregjegyek, füzet jegyek, kedvezményes utazásra jogosító utalványok, utánfizetési bárcák stb.) elkészítése alkotja, melyek mind számozott példányok s melyek minden egyes darabjáról a MÄV-nak számadást kell adni. Ezeknek a nyomtatványoknak a magánipar által való előállítását nem lehet megengedni, mert esetleges illetéktelen felhasználásuk a MÄV-nak jelentékeny kárt okozna. A menet jegynyomda munkásságának ezen része ellen különben a magánipar soha nem is szólalt fel. A magánipar csupán azt panaszolta, hogy a menet jegynyomda olyan kezelési nyomtatványokat is állít elő, melyeket aggály nélkül rá lehetne bízni a magánüzemekre ; ennek a panasznak azonban komolyabb jelentősége nincs, mert pl. a nem szigorúan elszámolandó nyomtatványok elkészítéséért a MÁV szerződéses magán-nyomda vállalat a 1930—31. évben 714.000 pengős számlát prezentálhatott, a menetjegynyomda pedig mindössze 1390 P értékű efajta nyomtatványt állított elő. Bizonyos értelemben konkurrenciát támaszt a magániparnak a menet jegynyomda könyvkötészeti csoportja is, minthogy e csoport munkálatai között vannak olyanok, amelyeket a magániparnak is ki lehetne adni, — bár ezek értéke is rendszerint 4000 pengőnél kevesebb. A menetjegynyomdara vonatkozó adatok gondos mérlegelése után utasítottam az államvasutak igazgatóságát arra, hogy a szigorúan elszámolandó nyomtatványok elkészítését ugyan továbbra is a menetj egynyom da által végeztesse, a nem szigorúan elszámolandó és a könyvkötési munkálatok elvégzését viszont ott a legszükségesebb mértékre szorítsa le s a felszabaduló munkákat a magániparnak engedje át. 5. A m. kir. államvasutak — egyébként az 1927 : XXI. t.-o. 97. §-a alapján megalakult — betegségi biztosító intézetének — az államvasúti kórház kére tében orthoped-üzeme van, melyben 1931. évben kb. 920.000 P költséggel állítottak elő gyógyászati segédeszközöket. A rendelkezésre álló adatok szerint az üzem rentábilis volt s egyébként sem esett kifogás munkáinak minőségével szemben. Minthogy azonban a magánipar kétségtelenül be van rendezkedve mindazoknak a cikkeknek gyártására, melyeket a szóbanforgó üzem előállított — s megvan a remény arra is, hogy tömeges megrendelés esetén árban sem lesz drágább,. — .intézkedtem arra nézve, hogy az üzem a folyó év végével megszüntettessék. 6. Szolnokon az államvasutaknak mérlegjavító műhelye van már 1909 óta, mikor azt a Fairbanks cégtől átvett berendezés felhasználásával berendezték. Ez a műhely jelentősen olcsóbban végezte el a karbantartást, mint a magáncégek s így történt, hogy 1915 óta a MÁV. összes hordozható, továbbá szekrény-, vágány-, híd- és mozdony mérlegeinek karbantartási és javítási munkáját a szolnoki üzem végzi el, mely ezenkívül kiküldött szerelői révén résztvesz a helyhez kötött mérlegek helyszíni hitelesítésénél is. A vizsgálati adatok szerint a műhely magánfelek számára csak egészen elvétve végzett javítási munkákat. Ily esetekben is kizárólag vágány-hídmérle, gek javításáról volt szó, de a műhely csak akkor vállalkozott erre a munkára is, ha az idegen fél azt kifejezetten kívánta. Egyébként azért sem lehetett szó arrólno gy a műhely magánmunkálataival a mérleg ja vitásra berendezkedett magániparnak számbavehető versenyt okozott volna, mert idegen felek számára létesí17.
