Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-210

210. szám. Ill A 6: §-hoz. Ebben a §-ban kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben a közgyűlési kiküldöttek választásának előkészítésére és lebonyolítására hivatott választási bizottság alakításáról kívánok rendelkezni, ennek feladataként szabályozni kívánom a választói névjegyzék összállítására vonatkozó eljárást, a szavazók igazolását szolgáló szavazó jegy kézbesítését, a lajstromok ajánlásához szükséges ajánlók számát és az ajánlás, továbbá a szavazás módját. A szavazóhelyiségben a választás zavartalanságának biztosításáról és a rend fenntartásáról, a választás eredményének megállapításáról, a közgyűlési kiküldöttek megbízásának kezdőpontjáról és ezeknek utóbb szükség esetén pótlásáról a most tárgyalt rendeletben ugyancsak rendelkezni kívánok. A 7. §-hoz. Ez a §. mondja ki, hogy a képviseleti közgyűlés a kamara tisztviselőiből, a választmányi tagokból és a közgyűlési kiküldöttekből áll. A kamara többi tagját a képviseleti közgyűlésen részvételi jog — a törvényjavaslat alapvető elgondolásának megfelelően — á most tárgyalt §. szerint nem illeti meg, a közgyűlés azonban nyilvános és így a kamara minden tagja jelen lehet a közgyűlés hallgatóságának a soraiban, de csak a tanácskozó helyiségtől elkülönített helyen. A 8. §-hoz. Ez a §. a képviseleti közgyűlés összehívásának módját akként szabályozza, hogy a közgyűlés időpontjáról annak minden tagja mindenesetre tudomást szerezhessen. A 9. §-hoz. Ez a §. gondoskodni kíván arról, hogy a képviseleti közgyűlés minden tagja a közgyűlésen megjelenést olyan kötelességnek tekintse, amelynek elmulasztása csak alapos okból lehet helyénvaló. Ilyen okra hivatkozó igazolás elbírálását a §. a kamara elnökére kívánja bízni, de a választmány hatáskörét állapítja meg abban az esetben, ha a közgyűlési kiküldött vagy választmányi tag nem kíván megnyugodni az elnöknek abban az írásbeli határozatában, amelyben az elnök közli vele, hogy képviseleti közgyűlési tagsága három igazolatlan képviseleti közgyűlési elmaradás folytán megszűnt. Megfontolásra érdemes, nem lenne-e helyesebb a választmány hatáskörébe utalni a határozathozatalt — esetleg csak jogorvoslat formájában, melyet az első fokban eljáró elnök határozata ellen lehet érvényesíteni — minden egyes elmaradás igazolása kérdésében és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a harmadik igazolás nélkül elmulasztott képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével a választmány írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a törvény 9. §-a értelmében megszűnt. Ilyen megoldás mellett a választmánynak legutóbb említett írásbeli közlése ellen nem kellene jogorvoslatot biztosítani, mert ez csupán a törvényben kötelezően megállapított jogkövetkezményt ad tudtul a három ízben igazolatlanul mulasztott képviseleti közgyűlési kiküldöttnek vagy választmányi tagnak. A törvényjavaslat a most érintett megfontolással szemben az igazolás kérdésében a döntést a kamara elnökére kívánja bízni, mert ez a kamarának állandóbban működő szerve, mint a választmány és megelégszik azzal, hogy a választmány az igazolatlanul elmulasztott képviseleti közgyűléssel kapcsolatban csak akkor hozzon és ekkor is csak jogorvoslat formájában határozatot, ha a háromízben igazolatlanul mulasztott tagra nézve az ezekből a mulasztásokból következő joghátrányt kell megállapítani. Választmányi tagnál a képviseleti közgyűlési tagságnak a képviseleti közgyűlésről három ízben igazolatlanul távolmaradás következtében elvesztése a törvény kötelező rendelkezése folytán szükségképpen együttjár a választmányi tagság elvesztésével is. Ezért a választmányi tagság szempontjából az igazolás, illetőleg az -igazolatlanul elmaradás következményei kérdésében a törvényben, nem kell külön rendelkezni.