Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-210
210. szám. 107 Ha a szövetkezetek működésével kapcsolatos nagy nemzetgazdasági és egyéni érdekek ezt a rendelkezést már egy évtizeddel ezelőtt indokolttá tették, úgy nem kevésbbé indokolt most a nagy taglétszámú ügyvédi kamaráknál is intézményesen biztosítani a képviseleti közgyűlés formájában a közgyűlésnek a valódi önkormányzat szelleméhez és a közérdekhez igazodó működését. Teljesen indokoltnak látom ezt, ha számba veszem az ügyvédi kamarának a közérdek szempontjából nagyjelentőségű, sőt hatósági jogokat is magában foglaló hatáskörét, amely az 1874 : XXXIV. t.-e. 19. §-a szerint kiterjed a fegyelmi hatóság gyakorlására, a kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére ; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbeléptetése iránt véleményadásra és javaslattételre. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 21. §-a szerint ezt a hatáskört széles mértékben gyakorolja az ügyvédi kamara közgyűlése. Ilyen irányú munkássága elveszti az értékét akkor, ha a közgyűlésen történő állásfoglalás nem a kamarai tagok többségének részvételével jön létre és nem a tagok többségének a véleményét fejezi ki. Az 1874 : XXXIV. törvénycikk idézett §-aiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott ügyvédi önkormányzat és érdekképviseleti tevékenység az azóta eltelt közel hat évtized során, de különösen legutóbb mind nagyobb fontosságúvá vált azoknak a társadalmi átalakulásoknak a hatása következtében, amelyek állandóan fokozódó jelentőséget adnak mindenfajta érdekképviselet tevékenységének. Ma már általános elismerésre talál az, hogy az érdekképviseleteknek olyan szervezetet kell adni, amely mindenkor intézményesen biztosíthatja, hogy az érdekképviselet körébe tartozók érdeke a közérdek keretében helyesen érvényesülhessen ; de ezen továbbmenően ma már általánosan elismertnek tekinthetjük azt a tételt is, amely szerint a közvetlen népképviseleten alapuló politikai berendezés mellett az érdekképviselet szavának helyes kifejezése és meghallása, továbbá az ennek hatása alatt létrejött intézkedések az állam közérdekű működésének alapvető feltételei, illetőleg részei. Ennek a gondolatnak megfelelően fejezte ki ennek a kormánynak múlt évi október hó 26-án nyilvánosságra hozott nemzeti munkaterve (47. pont), hogy a m. kir. kormány az érdekképviseletek szerves, okszerű kiépítését szorgalmazni fogja a gazdasági élet minden vonalán és az érdekképviseletek összhangzatos együttműködésével kívánja előmozdítani az egyes termelési ágak egyensúlyát. Nézetem szerint nem szorul bővebb kifejtésre, hogy az ügyvédi kamara egyebek lözt az ügyvédi karnak gazdasági szempontból is igen jelentős érdekképviselete. De egyébként is minden vonatkozásban fontos, hogy az érdekképviseletek összhangzatos együttműködésének keretében az ügyvédi kamarák kellő szervezeti biztosítékok mellett találják meg méltó helyüket. Mindezek a megfontolások el nem odázható kötelességként tüntették fel előttem, hogy törvényalkotást kezdeményezzek annak az állapotnak megszüntetése iránt, amely a budapesti ügyvédi kamarának 3000-et jelentékenyen meghaladó taglétszámánál fogva ennek a kamarának közérdekű, a hivatási érdekképviselet és a más érdekképviseletekkel való együttműködés szempontjából eredményes tevékenységét intézményesen a legkevésbbé sem biztosíthatja és egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy mozgékony kisebbség a közgyűlés alkalmi többségének formájában akaratát a közömbös többségre rákényszeríthesse. Az 1932. év végén Magyarországon az ügyvédek száma 6287 volt ; ezek közül 3191 volt a budapesti ügyvédi kamara tagja. A budapesti ügyvédi kamara után legnagyobb taglétszámú szegedi ügyvédi kamarában csupán 470, az ez után következő legnagyobb taglétszámú pécsi ügyvédi kamarában csupán 300 volt az 1932. év végén az ügyvédek száma. A többi ügyvédi kamara mindenikében a tagok 14.
