Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-158

158". szám. 433 rövid átfogó ismertetéssel vezette be a tárgyalást. Ezután a m. kir. pénzügy miniszté­rium részéről Lukács Ödön miniszteri tanácsos felhívta a figyelmet azokra a főbb szempontokra, amelyek a költség­vetés felülvizsgálatánál feltétlenül fi­gyelembe lesznek veendők. Vitéz Keresztes­Fischer Ferenc bel­ügyminiszter a költségvetéssel kapcso­latban mint különösen lényeges kér­dést állította oda egyrészt a személy­zeti kérdést, másrészt a közüzemek kérdését. E két kardinális ponton kívül utalt arra, hogy a fővárosi közkórházaknál is a lehetőség szerint arra kell töreked­kedni, hogy a közkórházak a főváros háztartását ne terneljék. Ennél a kér­désnél természetesen nem lehet ezt az egyéb autonom testületeknél elfoglalt elvi álláspontot teljes merevséggel al­kalmazni, de a célnak mindenesetre ennek kell lennie. Budapest székesfőváros részéről Si­pőcz Jenő polgármester mindenekelőtt reámutatott arra, hogy a fővárosra az 1932. évi költségvetés egybeállítását követőleg számtalan új kötelezettség hárult és lett nyilvánvalóvá, amellyel a főváros vezetősége eddig nem számolt. Ilyen kötelezettség a főváros 1930. évi háztartási hiányáról való gondos­kodás, a vásárpénztár deficitje, a köz­kórházaknál az állammal szemben je­lentkező 27,000.000 P-nyi követelés. Bár a bevételek költségvetési elő­irányzásánál számolt a főváros vezető­sége a csökkenéssel, ezen a ponton pesszimizmussal látja a helyzetet. A B. Sz. K. R. T. 1932. évi január havi eredménye 3Ó0.000 P csökkenést mutat. Az O. T. L-nál is van egy kb. 600.000 P-t kitevő kiesés, ami az ápolási napok­nak 28-ra való csökkentésével áll kap­csolatban. Számolni kell a főváros bérházai be­vételeinek csökkenésével is. Tudja, hogy a kormány arra törek­szik, hogy a főváros közkórházai 60 Felsőházi iromány. J931—1936. IV. kötet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom