Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
58 80. szám. helyezték, és ezt a hiányt 1831-ben, majd 1848-ban csak fokozatosan tudták kitölteni. 16 ) 1848-ban szabályozták az érdekeltségi összeférhetetlenséget is, mind e szabályok azonban hatályukat vesztették s helyükbe az 1875. évi választási törvények rendelkezései léptek. E törvényeket azután ismételten kiegészítették, de általános törekvés is volt a gazdasági összeférhetetlenség rendszeres szabályozására. 17 ) A Gazette du Franc és a Compagnie générale financière et foncière összeomlása a közvéleményt ily irányban meg is érlelte és az 1929. évi költségvetési törvénybe egy elég terjedelmes új szakaszt, a 88. §-t iktatták be az összeférhetetlenségről 18 .) E törvényszakasz alapelvei : 19 ) 1.) Ha állami kinevezés alá eső és államilag fizetett tisztség betöltőjét az országgyűlés tagjává választják, az illető — egyes kivételeket nem számítva — állását veszti. A szenátor vagy képviselő állami hivatalra való kinevezéssel mandátumát veszti. 2.) Az államilag támogatott vállalatok megbízottai és egyes tisztviselői nem lehetnek az országgyűlés tagjai. Ilyen alkalmazást vállalni bármely pénzintézetnél az országgyűlés tagjának csak akkor lehet, ha a vállalatban országgyűlési megválasztása előtt részes volt ; különben új választásnak köteles magát alávetni. Ha az országgyűlés tagja a tagságról önként nem mond le és az ily irányú felhívásra nem válaszol, a tagság megszűntét egyszerűen megállapítják ; ha ellentmond, azt a Ház vagy külön bizottság zárt ajtók mögött tárgyalja. 3.) A minisztereknek és országgyűlési tagoknak tilos e minőségüket törvényhozói megbízásuk megszűnésének terhe alatt gazdasági vállalatok nyilvánosságra szánt okiratain feltüntetni. Ha a képviselői minőséget a vállalat tünteti fel, pénzbüntetés alá esik. 5. Görögországban az 1927. évi alkotmány rendkívül szigorúan szabályozza a tisztviselői összeférhetetlenséget. Képviselővé jelölni csak állásáról lemondott tisztviselőt lehet és az ilyen hat hó előtt nem térhet vissza állásába. A képviselő nem viselhet tisztséget különleges jogokat vagy állami támogatást élvező vállalatnál (40. §.). A képviselő nem lehet gazdasági viszonyban az állammal ; az ilyen összeköttetés érvénytelen (58. §.), a képviselő nem lehet szenátor (61. §.). 20 ) 6. Lengyelországban a parlamenti összeférhetetlenség szabályait az 1920. évi alkotmány állapítja meg. E szerint a köztársaság elnöke nem lehet a Házak tagja (53. c), nem lehet senki egyidőben képviselő és szenátor (36. cikk), képviselők nem lehetnek felelős szerkesztők (23. c), bizonyos kivételekkel nem viselhetnek államilag javadalmazott hivatalt (17. a). Legfontosabb a 22. cikk, amely szerint képviselők nem köthetnek a kormánnyal gazdasági ügyleteket, nem kaphatnak attól állami engedélyeket, személyi előnyöket, sem katonai természetű kitüntetéseket. Utóbbi cikkhez az 1926. évi augusztus 2-iki törvény toldalékot fűzött, amely szerint a cikk megsértése a mandátum és a nyert előnyök elvesztésével jár. Az elvesztést a Ház elnökén ekvagy a számvevőszék elnökének indítványára a legfőbb bíróság mondja ki. 7. Németországban az 1919. évi alkotmány a birodalmi elnökön kívül más összeférhetetlenséget nem ismer (44. cikk), de történtek kísérletek annak bevezetésére. 16) Weber, id. mű 210—211. 1. 17 ) Weber, id. mű 241—243. 1. «) Weber, id. mű 250—253. 1. ") Journal Officiel, 31. décembre 1928. 13.666. 1. ' 30 ) Jahrbueh des öffentlichen Rechts der Gegenwart, 1928, 282,
