Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

80. szám. il Melléklet a SO. számú irománphö&. Indokolás „az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslathoz. A) ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. Az összeférhetetlenségről általában. 1. Az országgyűlési rendszer az alkotmányosság leglényegesebb alkotórészei a nemzet uralmát jelenti a törvényhozásban. Minthogy fejlettebb műveltségi fokon a nemzet uralma lehet egyedül tartós alapja az állami életnek, az országgyűlési rendszer bizonyára még hosszú időkön át lesz a formája a nemzeti akarat megnyilvánulásának. Az országgyűlési rendszer megfelelő kiépítése azonban igen sok nehézséggel jár. Ez a rendszer az idők folyamán sok visszásságot vetett felszínre, amelyek sokszor magának a parlamentarizmusnak a hitelét fenyegették. Az országgyűlési rendszernek vannak komoly betegségei, amelyeket vizsgálnunk és orvosolnunk kell, ha nem akarjuk az egész rendszert veszélyeztetni. Az országgyűlési rendszerrel kapcsolatosan a fontos kérdéseknek egész tömege vetődött fel és vár megfelelő megoldást. Ilyen kérdések például a kéttáblás rend-szer és annak helyes kidolgozása szervezet és hatáskör tekintetében, a választókerületi beosztás és a választótestületek kérdése, a választójog és választhatóság, a választási eljárás (jelölés, titkosság, arányosság, választásvezetés stb.), a választási bíráskodás, a mentelmi jog, a pártrendszer, a házszabályok és a Ház fegyelmi hatalma, stb. Mindezeknek a kérdéseknek a helyes megoldása igen nehéz feladat, pedig a helyes megoldáson múlik a parlamentáris rendszer tekintélye és jövője. Az országgyűlési rendszerrel kapcsolatosan felvetődött kérdések közé tartozik az összeférhetetlenség kérdése is. Az országgyűlés függetlensége, az országgyűlési élet tisztasága és erkölcsi színvonala a parlamentarizmus fő pillére. Ha ez a pillér megdől, összeomlás fenyegeti az egész épületet. S a háború utáni erkölcsi és anyagi hanyatlás korszakában, a gazdasági élet mai zűrzavarában, nemzeti megpróbáltatásunk súlyos napjaiban különösen fontos, hogy a törvényhozás házában csak a közérdek szava uralkodjék. Dr. Haendél Vilmos jogtanár : „A parlamentarizmus" című 1903-ban megjelent munkájában éles színekkel festi, hogy kellő biztosítékok hiányában hová fajulhat a parlamentarizmus. Rámutat a függési viszonyra, amelyben a képviselő választó-