Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
.80. szám. 45 összeférhetetlenségi bíróság nem határozott, a döntésre a rendes bíróság vagy az erre hatáskörrel bíró más hatóság hivatott. Ugyanez áll a 11. §. esetében, ha a miniszter, az államtitkár vagy a tisztviselő nem tagja az országgyűlésnek és az összeférhetetlenségi bíróság ez okból nem jár el. 54. §. (i) Az összeférhetetlenségi eljárásban a hatóságok és felek részéről felmerült költségek viseléséről az összeférhetetlenségi bíróság az eset körülményeihez képest saját belátása szerint az ítéletben határoz. (*) Az ügyvédi képviselettel okozott költségekben az ellenfelet az 55. §. (i) bekezdésében szabályozott eseten kívül nem lehet marasztalni. (3) Az összeférhetetlenségi bíróságnak költségekben marasztaló határozata végrehajtható közokirat. 55. §. (1) Ha az Összeférhetetlenségi bíróság az ítéletben kimondja, hogy az országgyűlés tagja nincs összeférhetetlen helyzetben és megállapítja, hogy a bejelentő fél az összeférhetetlenségi bejelentést kellő ténybeli alap nélkül könnyelműen vagy tudva hamisan tette, őt az összeférhetetlenségi bíróság az eljárási költségben marasztaláson felül ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. (2) A bírság az államkincstárt illeti, behajtására a 41. §. (2) bekezdése irányadó. (3) A jelen §. alapján kiszabott bírság az összeférhetetlenséget bejelentő felet a törvények vagy más jogszabályok értelmében terhelő felelősségből folyó jogkövetkezmények alól nem mentesíti. Fennforogni látszó és hivatalból üldözendő bűncselekmény megtorlása végett az összeférhetetlenségi bíróság az iratokat a rendes bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz köteles áttenni. 56. §. (1) Az összeférhetetlenségi ügyben hozott ítéletet közölni kell az országgyűlés illető Házával. (2) Ha az összeférhetetlenséget közszolgálati alkalmazottra állapítják meg, az ítéletet közölni kell az alkalmazott felettes hatóságával, a cégjegyzésből törlést rendelő ítéletet (53. §.) közölni kell a cégbírósággal, a Választhatóságot korlátozó ítéletet (52. §.) pedig az illetékes központi választmánnyal. (3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás adatai bárki ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására szolgálhatnak alapul, az ítéletet közölni kell az eljárás megindítására illetékes hatósággal. 57. §. (1) Meg kell szüntetni az összeférhetetlenségi eljárást annak bármely szakában azzal szemben, akinek országgyűlési tagsága megszűnt. (2) A költségviselésre ilyenkor is az 54. §. rendelkezései irányadók. (3) Az 52., 53., 55. és. 56. §-ban meghatározott következmények alkalmazása tekintetében ilyenkor a bíróság az eset körülményeinek mérlegelésével határoz. (4) Ha az összeférhetetlenségi eljárást az országgyűlési tagság megszűnése miatt nem lehet megindítani vagy meg kell szüntetni, a rendelkezésnek vagy szerződésnek az összeférhetetlenségtől függő érvénytelenségére (18. és 22. §.)' a bíróság vagy más hatóság előtt az összeférhetetlenség kimondásának a hiányában is hivatkozni lehet. 58. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság által eldöntött ügyben újrafelvét élnek helye nincs. (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy az országgyűlés tagja ellen ugyanaz vagy más személy más alapon összeférhetetlenségi bejelentést tegyen. XI. Vegyes rendelkezések. 59. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából nem nyerészkedésre irányuló vállalatok : a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet és tag-