Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

42 80. szám. 39. §. (i) Ha a tanács" elnöke érdekeltség miatt vagy egyéb okból akár az eljárás kezdetén, akár annak során akadályozva van az elnöklésben, az ugyanabból a Házból való elnökhelyettes elnököl a tanácsban. (2) Ha az elnökhelyettes elnököl vagy a tanács más tagja akadályozva van a működésben, helyébe az ugyanabból a Házból való tanácsi póttag lép. (3) A tanácsi póttag pótlására az elnök a bíróságnak ugyanabból a Házból még ki nem sorsolt tagjai közül mindig a korra idősebbet hívja be. (i) Az eljárást újonnan alakított tanács előtt meg kell ismételni, ha ezt az annak egész folyamán jelen volt tagokkal (póttagokkal) nem lehetne befejezni. 40. §. A tanács előadóját a tanács elnöke jelöli ki, mégpedig mindig ugyanabból a Házból való tagok közül, amely Ház tagjának összeférhetetlenségi ügyéről van szó. 41. §. (1) Ha az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagj a a bíróság üléséről szabályszerű értesítés ellenére kellő igazolás nélkül elmarad vagy onnan indokolatlanul eltávozik, a bíróság elnöke őt az államkincstár javára esetenkint ötszáz pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti. (2) A bírságot elsősorban az országgyűlés illető Házától járó tiszteletdíjból kell levonni, ha ez lehetséges nem lenne és a megbírságolt a bírság lefizetését a kitűzött határidő alatt nem igazolja, a bírság behajtása iránt az elnök az illetékes járásbíróságot keresi meg. A bírság behajtását az országgyűlés tagjának mentelmi joga nem akadályozza. IX. Eljárás összeférhetetlenségi ügyekben. 42. §, (1) Mindkét Ház elnöke a saját hatáskörében visszautasítja a névtelenül tett, a megszabott kellékek (32. és 33. §.) híján lévő és nyilvánvalóan nem komoly összeférhetetlenségi bejelentést (28., 20, és 32. §.). (2) Ha a 30. és 31. §. alapján bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilvánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapítására, az illető Ház elnöke a bejelentést irattárba helyezi. (3) Minden egyéb bejelentett vagy hivatalból észlelt esetet az illető Ház elnöke a vonatkozó iratokkal együtt az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság elnökéhez tesz át. 43. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság elnöke a hozzáérkezett bejelentéseket átvizsgálja és mindenekelőtt a visszautasítás vagy az irattárba helyezés tárgyában határoz. (2) A visszautasítás vagy megszüntetés tárgyában az összeférhetetlenségi bíróság határoz, ha a tárgyaláson válik nyilvánvalóvá, hogy a bejelentést vissza kell utasítani vagy az eljárást meg kell szüntetni. 44. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság elnöke, ha a bejelentést a 42. vagy a 43. §. értelmében vissza nem utasították, vagy irattárba nem tet~ ték, az összeférhetetlenségi ügy szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki. (2) A tárgyalási határnapot az összeférhetetlenségi ügyek beérkeztéhek sorrendjében az elnök lehetőleg a beérkezéstől számított nyolc nap alatt tűzi ki, úgy, hogy a kitűzési és tárgyalási nap közt az időköz ne legyen nyolc napnál rövidebb és húsz napnál hoszszabb. (3) A tárgyalásra meg kell idézni a feleket, úgymint az országgyűlés érdekelt tagját és azt, aki az összeférhetetlenséget bejelentette, valamint a felek esetleges képviselőit. (i) A szabályszerűen megidézett felek távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Indokolt esetben a bíróság a tárgyalást elhalaszthatja. (5) A felek a tárgyalásig írásbeli nyilatkozatot adhatnak. 45. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság eljárására — amennyiben ez a törvény mást nem rendel — a polgári perrendtartásnak a törvényszéki első-