Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

4Û 80. szám. (*) Az (1 ) bekezdésben meghatározott kötelesség elmulasztásához a (3) be­kezdésben meghatározott jogkövetkez­mény akkor fűződik, ha az ország­gyűlés tagja a bejelentési kötelességet a Ház elnökének a felhívására s az általa kitűzött határidő alatt sem telje­sítette. A Ház elnöke ezt a fel­hívást a megbízó-, illetőleg a meg­hívólevél benyújtásától számított har­minc nap alatt az országgyűlés tagjai­nak megküldi s a bejelentés megtéte­telére tizenöt napi határidőt tűz ki. 31. §. (1) A bíróságok és más ható­ságok haladéktalanul kötelesek az illető Ház elnökével közölni az olyan hatá­rozatot, amely az országgyűlés tagjával szemben összeférhetetlenségi bejelentés alapjául szolgálhat. Ugyanez áll a szerződés közlése tekintetében azokra a hatóságokra, amelyek köztestület, közalapítvány vagy alap nevében olyan szerződést kötnek, amelynek következ­tében az országgyűlés tagjára összefér­hetetlenség áll elő. (2) A cégbíróságok kötelesek az illető Ház elnökével közölni az országgyűlés tagjainak részvénytársasági vagy szö­vetkezeti, úgyszintén bármilyen más vállalati alkalmazására, illetőleg meg­bízására vonatkozó cégbejegyzést. (3) Az országgyűlés tagjai a jelen §., úgyszintén az előbbi §. alapján tett adatszolgáltató bejelentéseket a Ház elnöke által meghatározott helyen és időben megtekinthetik és összeférhe­tetlenségi bejelentés céljára felhasznál­hatják; egyébként az adatszolgáltató bejelentések tartalma hivatalos titok. 32. §. (1) Összeférhetetlenségi esetet jelenthet be az országgyűlés bármely tagjára vonatkozóan minden önjogú állampolgár. (2) Ezt a bejelentést csakis írásban lehet megtenni, mégpedig az ország­gyűlési képviselőre vonatkozóan a kép­viselőház, felsőházi tagra pedig a felső­ház elnökénél. Ez a rendelkezés arra az esetre is áll, ha a bejelentést az országgyűlés tagja teszi. (3) A bejelentésen a bejelentő nevét és lakását pontosan meg kell jelölni és a bejelentő aláírásának a beadvá­nyon közjegyzőileg vagy bíróilag hite­lesítve kell lennie. Nem kell az alá­írást hitelesíteni, ha a bejelentő az országgyűlés tagja. A bejelentést egy eredeti és két másolati példányban kell beadni. 33. §. (1) Az összeférhetetlenségi be­jelentésben (28., 29., 32. §.) az össze­férhetetlenségi esetet meghatározott tényállás előadásával és a törvény vo­natkozó §-ára hivatkozással meg kell jelölni. Az ügy megvizsgálását és el­döntését azonban a téves hivatkozás nem akadályozza. Azon az alapon nem lehet bejelentést tenni, hogy az ország­gyűlés tagjának helyzete vagy maga^ tartása a jelen törvény 1. §-ában meg­határozott általános elvekbe ütközik. (2) Az országgyűlés több tagjára tett bejelentést nem lehet összefoglalni. (3) Az összeférhetetlenségi bejelen­tést visszavonni nem lehet. VIII. Az országgyűlési összeférhetetlen­ségi bíróság. 34. §. (1) Az országgyűlés mindkét Háza tagjainak összeférhetetlenségi ügyeiben az országgyűlési összeférhe­tetlenségi bíróság jár el. (2) Az országgyűlési összeférhetetlen­ségi bíróságnak tizennyolc tagja van. (3) A bíróság kilenc tagját, párt­állásra való tekintet nélkül, az ország­gyűlés egész tartamára az országgyűlés kezdetén a képviselőház elnöke jelöli ki a megválasztását követő ülésben a képviselőház tagjai közül, kilenc tag­ját pedig ugyanúgy a felsőház elnöke a felsőház tagjai közül. (i) A kijelölésnél mindkét Házban mellőzni kell a minisztereket, állam­titkárokat és a Házak elnökségének tagjait. (5) A kijelölést mindkét Ház elnöke a másik Házzal is közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom