Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-77
77. szám. 27 dését, a viszonyok mindenkori alakulásához alkalmazkodva, a közérdekek hiánytalan kielégítésével és gazdaságosan fejtse ki. A járatteljesítményekre nézve az 1926. évi szerződés a szerződésileg előírt összes járatokat illetőleg akként rendelkezett, hogy a társaság azokat a hajózási idény teljesmérvű felhasználásával tartozik fenntartani. Ez a rendelkezés a személyszállítással egybekötött járatoknál aránytalanul nagy terhet rótt a társaságra, mert kénytelen volt a járatokat kora tavasszal és késő ősszel is fenntartani, amikor az utasforgalom csak lényegtelen mértékben szokta a hajó járatokat igénybevenni. Ennélfogva ez a rendelkezés a személyszállítással egybekötött járatokra nézve az új pótszerződés alapján (új 1. § és új 13. § második bekezdése) hatályát fogja veszteni, azonban a pótszerződés kiköti, hogy ezeknek a járatoknak megindítási és beszüntetési időpontját a kereskedelemügyi miniszter fogja megállapítani. Az idegen hajózási vállalatokkal létesített együttműködés tette szükségessé a pótszerződésben (új 13. §) annak kikötését, hogy a társaság összes szerződéses járatait saját gőzhajóival (géperejű hajóival) fogja teljesíteni. A társaság miniszteri biztosának az 1926 : XXIII. törvénycikkel becikkelyezett szerződés 37. §-ában megállapított díjazását a jelen pótszerződés a viszonyok által indokolt mértékben leszállítja. A pótszerződés az 1926. évi szerződés 56. §-át is hatályon kívül helyezi, de új szövegezésében fenntartja a lehetőségét annak, hogy a társasággal később felveendő tárgyalások révén új megállapodások létesíttessenek a társasági teljesítmények fokozása és újabb beruházások eszközlése iránt. Meg kell még említenem, hogy az 1926 : XXIII. törvénycikk 2. §-ában foglalt, s fentebb már hivatkozott határozmány általában megadja a kormánynak a felhatalmazást a társaság részvényeinek — akár régi, akár új kibocsátású részvényekről legyen is szó — megszerzésére. Kívánatosnak mutatkozott, hogy a részvénytőkeemelések esetében új kibocsátású részvények megszerezhetése tekintetében a felhatalmazás megismételtessék, illetve a jelen törvényjavaslat 2. §-ában kifejezetten is megadassék. Tekintve az államnak azokat a nagy anyagi érdekeltségeit, melyek a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál eddig is fennállottak és az újabb jelentékeny támogatást, melyet e törvény rendelkezései a társaság részére biztosítanak, szükségesnek mutatkozik, hogy a rendes felügyeleten kívül a kormány részére a pénzügyi kezelés teljes felügyelete és annak lehetővé tétele is biztosíttassék, hogy a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében a társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által szükségesnek tartott minden intézkedésre kötelezhető legyen. Ezért a kormány elengedhetetlenül szükségesnek tartja a törvény 5. és 6. §-aiban foglalt rendelkezések felvételét, megjegyezvén, hogy a személyzeti és nyugellátási járandóságok leszállítása tekintetében már többirányú intézkedés történt. Ugyanis a tényleges szolgálatban álló magas fizetésű főtisztviselők járandóságai legnagyobbrészt önkéntes lemondás alapján 1931. évi december hó 1-étől leszállíttattak a hasonló állásbeli állam vasúti főtisztviselők járandóságainak színvonalára és minthogy a megállapodások értelmében ezek járandóságai az államvasúti alkalmazottak illetményeinek megfelelően azóta is csökkentek és újabban is csökkenni fognak, e tekintetben törvényhozási úton való intézkedésre csak azokkal szemben lenne szükség, akik az önkéntes lemondásra vonatkozó megállapodásokhoz nem csatlakoztak. A pénzügyi egyensúly érdekében szükséges volt azonban a főtisztviselők járandóságainál végrehajtott, s fentebb említett járandóság csökkentéseken kívül a többi alkalmazottakra is kiterjedő általános jellegű, de aránylag kisebb mértékű járandóságcsökkentésnek folyó évi február hó 1-étől kezdődő keresztülvitele. 4*
