Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-86

178 80. szám. Melléklet a 86. számú iromány ítoz. A Magyarország közterheiiől készített statisztikai kimutatások II. füzete — az 1929-ben kiadott I. füzet folytatásaként — az 1928., 1929., 1930. és 1931. évi összes közterhek összehasonlító kimutatásait, továbbá az egyenesadók 1929., 1930. és 1931. évi kivetési és befizetési eredményeit tartalmazza és az I. füzethez hasonlóan szintén három részből áll. Az I. rész az 1928., 1929., 1930. és 1931. évi összes közterhekről készített összehasonlító kimutatásokat tartalmazza feltüntetve azt, hogy az adók összeg szerint és százalékban ezekben az években miképpen módosultak, hogy az adókból mennyi esett egy lakosra és hogy az egyes adónemek bevételei az állam, a vármegye, a községek és az egyéb közadók szedésére jogosult hatóságok között mikép oszlottak meg. A II. rész az egyes egyenesadónemek 1929., 1930. és 1931. évi kivetési főeredményeinek összehasonlító kimutatásán kívül az egyes adónemek kivetési eredményeit törvényhatóságok szerint részletezve tünteti fel. A kimutatások feltüntetik továbbá az egyes törvényhatóságok lakosainak és adózóinak számát, valamint azt, hogy az illető törvényhatóságok lakosainak hány százaléka van az illető adónemmel megróva és hogy egy-egy adózóra átlagban mennyi adó esik. Ez a rész ezenfelül az egyes adónemek adóalapjai és az évközi változások felől is megfelelő tájékoztatást nyújt. A III. rész tartalmazza az állami egyenesadók 1929., 1930. és 1931. évi előírási és lerovási adatait törvényhatóságok szerint részletezve, feltüntetve egyben azt is, hogy mennyi volt a hátralék az év végén, a hátralék az évi előírásnak hány százalékát teszi, hány ingó, illetőleg ingatlan árverés tartatott az együttesen kezelt köz adók miatt és hány egyéb tartozások miatt. A jelen adóstatisztika általában véve az 1929. évben kiadott adóstatisztika rendszerében készült és attól leginkább abban tér el, hogy a II. és III. részben az adóhivatali részletezés mellőztetett. Az adatok adóhivatalonkénti részletezésének a legtöbb esetben nincs gyakorlati jelentősége. Az adatok ilyetén feldolgozása azonban több havi munkával járna, ami a statisztikai adatok közzétételét csak hátráltatta volna. A törvényhatóságonkénti részletezést azonban, sőt ott, ahol az szükségesnek mutatkozik, a megyei városokra vonatkozó adatokat is, közli a statisztika. Azonkívül csak egy-két oly kevésbé fontos kimutatás, illetőleg a közölt kimutatások oly rovatai hagyattak el, amelyekre nézve az 1929.—1931. években adatgyűjtés nem készült. Ezzel szemben azonban a jelen adóstatisztika több új adattal kiegészíttetett. így az I. rész kiegészíttetett a helyhatóságok által szedett vegyes adóknak, illetékeknek, valamint az egyházi és hitfelekezeti iskolai adóknak részletezését feltüntető kimutatásokkal.