Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

118 80. szá-.... Az 1901 : XXIV. t.-c. 24. §-ának harmadik bekezdésében megszabott 8 napos határidő kivételes esetekben méltánytalanul rövid lehet, ezért a törvényjavaslat megengedni kívánja, hogy az összeférhetetlenségi bíróság indokolt esetekben ennél hosszabb határidőt állapíthasson meg. Az 51. §-hoz. Az (i) bekezdés a) pontja az országgyűlési tagság megszűnésé­ről azokban az összeférhetetlenségi esetekben rendelkezik, amikor a jó-, vagy rosszhiszeműség nem lehet kérdés tárgya, hanem az összeférhetetlenség ettől függetlenül fennáll. A b) és c) pontban fennálló különbségtétel természetes követ­kezménye annak a különbségnek, amelyet az 50. §.. a nyilvánvaló rosszhiszeműség és ennek hiánya közt tesz. A többszörös országgyűlési tagság esetének elbírálásáról fennálló jogunk szabályai (1926 : XXII. t.-c. 25. §-ának harmadik bekezdése és 29. §-a, képviselő­házi házszabályok 21. §-ának (2) bekezdése és 74. §-a) megfelelően rendelkeznek és így e tekintetben rendelkezésre e helyütt szükség nincs. Az 52. §-hoz. Ez a §. hatályossá és a közérdeket messzemenő módon szolgálni kívánóvá igyekszik tenni az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyeknél a súlyosabb szankció az eset súlyossága vagy külön­leges természete folytán indokolt. Az 53. §-hoz. Ez a §. az előző §. indokolásánál megjelölt céloknak megfelelő rendelkezéseket a magánjog, illetőleg az 52. §-ban nem érintett egyéb joghátrá­nyok szempontjából teszi meg. A §. nemcsak az országgyűlési taggal, hanem a vele összeköttetésbe jutott más személlyel szemben is — a törvényjavaslat 22. §-ával összhangban álló — szankciót jelent. Az 54. §-hoz. Ez a §. az összeférhetetlenségi eljárás közjogi természetének felel meg. Utolsó bekezdése összhangban van az 1901 : XXIV. t.-c. 18. §-a értel­mében ezidőszerint fennálló joggal. Az 55. §-hoz. Könnyelmű vagy alaptalan összeférhetetlenségi bejelentés megtétele nem közérdek, sőt az országgyűlés méltósága és tagjainak függetlensége érdekében feltétlenül kívánatos ilyen bejelentések lehető megakadályozása. Az 55. §. ezt célozza. Az 56. §-hoz. Ez a §. hatályosan biztosítani kívánja mindazoknak az intéz­kedéseknek a megtételét, amelyek az Összeférhetetlenségi ügyben hozott ítélet alapján szükségesek lehetnek. Az 57. §-hoz. Az országgyűlés tagjai összeférhetetlenségének fogalmából következik, hogy ilyenről nem lehet szó, ha az országgyűlési tagság megszűnt annál, aki ellen az összeférhetetlenségi bejelentést tették. Az (1) bekezdés ennek megfelelően rendelkezik ; a §. többi bekezdései útját állják annak, hogy az ország­gyűlési tagságról való lemondással vagy a tagságnak egyéb okból megszűnésével mentesülni lehessen a tagság megszűnése után is indokoltnak látszó azoktól a követ­kezményektől, amelyek az összeférhetetlenség megállapításával együtt járnának. Az 58. §-hoz. Ez a §. az összeférhetetlenség közjogi természetének felel meg ; ebben a keretben számol azzal, hogy lehetetlen a megszűnt országgyűlési tagság­nak az összeférhetetlenségi ügyben érvényesített újrafelvétel alapján feléledésére gondolni. Az 59. §-hoz. Ez a §. az 1901 : XXIV. t.-c. 28. §-ának megfelelően tesz az összeférhetetlenségi ügyek közjogi természetéből folyó rendelkezést. A 60—62. §-okhoz. Ezek a §-ok az átmeneti és életbeléptető rendelkezéseket teszik meg. A törvényjavaslat 1. §-ában tömören kifejezésre jutó és a 2—26. §-ok rendelkezéseiben részletesen kifejtett szempontok indokolják, hogy az ország­gyűlési tagok összeférhetetlenségének a törvényjavaslatban megállapított sza­bályai mielőbb életbelépjenek. A 61. §. ezért rendelkezik úgy, hogy a törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom