Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

116 80. szám. kormánnyal és az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjainak kijelölésére hivatott tényezővel szemben. A bírósági tagként kijelölés és eljárás kötelessége, amelyet az állandó összeférhetetlenségi bizottság tagjára nézve a képviselőházi házszabályok 65. §-a az összeférhetetlenségi ügyekben eljáró zsűri kisorsolt tagjára nézve pedig a képviselőházi házszabályok 88. §-ának (2) bekezdése is kimondott, a bíráskodás közjogi kötelezettségéből következik. A 35. §-hoz. Az (1) bekezdés összhangban van a két Ház tagjaiból alakított országos bizottságok alakuló ülésének összehívására vonatkozóan most fennálló rendelkezéssel (képviselőházi házszabályok 223. §-ának b) pontja, főrendiházi házszabályok függeléke 4. §-ának b) pontja). A (4) bekezdés rendelkezése megfelel a képviselőházi házszabályok 82. §-a (2) bekezdésének. . A 36. §-hoz. Az elnöki és helyettes elnöki tisztségek betöltését és ügyködésük sorrendjét az ' országgyűlés két Házának egyenlő érvényesülésére figyelemmel szabályozza. A 37. §-hoz. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjai esküszövegének megállapításánál a képviselőházi házszabályok 63. §-ának (s.) bekezdése és a főrendiházi házszabályok 16. §-a volt az irányadó. A második bekezdés értelmében a bírói szervezeti törvények, továbbá — figyelemmel a javaslat 45. §-ának a rendelkezésére is — a polgári perrendtartás szabályait kell majd az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjaira alkalmazni. A 38—40. §-okhoz. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság eljáró tanácsában a javaslat szerint mindig annak a Háznak tagjai közül való elnök és előadó lesz hivatott a közreműködésre, amely Háznak tagja az, akinek összeférhetetlenségi ügyét el kell bírálni. Ekként bizonyos mértékig kifejezésre fog jutni a két Ház különállása a bíráskodásban ; a jogegység azonban ilyen módon épp úgy biztosítható lesz, mint azoknak a szempontoknak az érvényesülése, amelyet minden esetben annak a Háznak tagjától lehet várni, amely Háznak nem tagja az, akinek összeférhetetlenségi ügye az elbírálás tárgya. A 41. §-hoz. Ez a § az eljáró bíróság működését a bíróság tagjával szemben alkalmazható szankció útján biztosítja. Ilyen szankciót a képviselőház házszabályai 88. §-ának (4) bekezdése is megállapít. Minthogy a bírságot az országgyűlés tagjaiból alakított bíróság elnöke szabja ki, ennek természetes következménye, hogy a bírság behajtását az országgyűlési tag mentelmi joga nem akadályozhatja. A 42—44. §-okhoz. A képviselőházi házszabályok 60. §-ának (7) bekezdése biztosította a képviselőház elnökének azt a jogot, hogy a megszabott kellékeket nélkülöző vagy névtelenül beadott írásbeli összeférhetetlenségi bejelentést irattárba helyezhesse. A törvényjavaslat 42. §-ának (1) bekezdése ezen a nyomon mindkét Ház elnökének megadja a bejelentés visszautasításának jogát az előbb megjelölt hiányok esetében és kiterjeszti ezt a jogot a nyilvánvalóan nem komoly összeférhetetlenségi bejelentés esetére is, minthogy közérdek nem indokolja, hogy ilyen bejelentésekkel az Összeférhetetlenségi bíróság, vagy ennek elnöke is foglalkozni legyen kénytelen. Irattárba helyezi a Ház elnöke — a most érintett okból — a 42. §. (2) bekezdése szerint a bejelentést akkor, ha a bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilvánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapítására. A visszautasítás és egyszerű irattárba helyezés közt tett megkülönböztetés jogi jelentősége az, hogy az első esetben tartalma szerint van ugyan összeférhetetlenségi bejelentés, de azt lényeges alaki hiányok folytán nem lehet elfogadni, a másik esetben következetesen nem is lehet Összeférhetetlenségi bejelentésről beszélni*