Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

&Ô. szám* 113 Áz országgyűlés két Házának együttes bíráskodása mellett szóló érveket ezúttal csak azzal az érvvel látszik még indokoltnak kiegészíteni, hogy ilyen együttes bíráskodás keretében nagy értékű szerepet lehet biztosítani a felsőház olyan tagjainak, akik magas bírói hivataluk alapján nyerték el a tagsági jogot a felsőházban. Hogy az elfogadott megoldás mellett mennyiben indokolt kifejezésre juttatni az egyes összeférhetetlenségi esetek elbírálásánál annak a Háznak különállását, amelynek tagját érintő összeférhetetlenségi ügyben a bíróság ítélkezik, ennek a kifejtésére később kerül a sor. Az alább következőkben áttérek a törvényjavaslat eljárási része egyes §-ainak részletes indokolására. 27. §-hoz. Az (1) bekezdés szempontjából szorosan véve még nem lehet összeférhetetlenségi okról beszélni ; ebben a bekezdésben olyan kizárási okról van szó. amely az országgyűlési tagság keletkezésének akadálya és így ennek elbírálása annak a kérdésnek körébe tartozik, vájjon van-e érvényesen fennálló országgyűlési tagság. Ha azonban az országgyűlési tag igazolásával a tagságot érvényesen fennállónak kell tekinteni, úgy az összeférhetetlenségről rendelkező törvénybe is ütköző helyzet vagy magatartás esetében valósággal összeférhetetlenségről kell beszélni. A (2) bekezdés ennek a kiindulópontnak felel meg. A 28. §-hoz. Az ennek a §-nak megfelelő rendelkezéseket ezidőszerint az 1901 : XXIV. t.-c. 21. és 22. §-a tartalmazza. Az országgyűlési tag igazolásától a fennálló jogban számított 30 nappal szemben elegendőnek látszik a 15 napi, az összeférhetetlenségi helyzetnek az országgyűlési tagság tartama alatt keletkezésénél a 48 órás határidő. A (4) bekezdés szempontjából a 29. §. indokolására utalok. A 29. §-hoz. Ennek a §-nak alapgondolata az, hogy az összeférhetetlenség fennállónak látszó eseteiben (28. §.) szigorúbb mértéket kell alkalmazni, mint olyankor, ha az országgyűlés tagja csupán kétségesnek tartja azt, vájjon fennáll-e reá nézve összeférhetetlenség s ezért kéri az illetékes szerv döntését. A 30. §-hoz. Ez a §. a törvény alkalmazásának hatályosságát hivatott szolgálni és egyes esetekben bizonyára kedvező hatással lesz az összeférhetetlenségi esetek, illetőleg bejelentések megelőzése szempontjából is. A "(3) bekezdésnek megfelelően a bejelentés benyújtásának elmulasztása esetében a képviselőház tagjaira az 1925 : XXVI. t.-c. 130. és 131. §-ában, a felsőház tagjaira pedig az 1926 : XXII. t.-c. 28. §-ának 1. pontjában meghatározott eljárásnak, illetőleg következményeknek lesz helye. Ha a benyújtott bejelentés nem terjed ki a bejelentési kötelezettség alá eső minden esetre, ez a mulasztás nem vonja ugyan maga után a megbízás megszűnését, utóbb azonban, ha az összeférhetetlenség felmerül, a bíróság a mulasztást a jó- vagy rosszhiszeműség kérdésében fogja elbírálni. A 31. §-hoz. Ez a § a 30. §. indokolásának első mondatában kifejezett célt szintén szolgálja. A §. a hatóságok bejelentési kötelességének olyan mértékére törekedett, hogy ez a kötelesség ne okozzon nekik indokolatlanul túlságos megterhelést. A (3) bekezdés célja annak elkerülése, hogy a §. alapján tett bejelentéseket a közvélemény nyugtalanítására, országgyűlési tagnak indokolatlan megtámadására vagy éppen meghurcolására, sőt esetleg politikai természetű izgatásra lehessen alaptalanul felhasználni. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tárgyilagos és higgadt ítélkezését is szolgálja az, ha a törvény útját állja annak, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentésekkel a nyilvánosság, illetőleg arra nem hivatott személy idő előtt foglalkozzék. A 32. §-Jioz. Az országgyűlés tagjának összeférhetetlen helyzete, illetőleg magatartása a törvényhozás tagját — a javaslat 1. §-ában kifejezésre jutó alapelvnek megfelelően — mindenkor megakadályozza abban, hogy a törvényhozói munkát a nemzet érdekében lelkiismeretesen és önzetlenül lássa el. Ezen az alapon az ilyen Felsőházi iromány. 1931—1936. III. kötet. 15