Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.
Irományszámok - 1931-71
239 89. melléklet. M AGYAR KERESKEDELMI STATISZTIKAI ÉRTKKMEC-1ÁLLAPÍTÓ-BIZ0TTSÁG. szakosztály -^ ev : stat. szám (vámtarifaszám) Kérdőív az 19 évi külkereskedelmi egységértékek megállapítására. Az áru megnevezése Mennyiségi egység: UU ti " métermázsa, — darab. Megjegyzések. p^ z |9 g^j behozatalnak é> kivitelnek mennyiségi adatait származási, illetőleg rendeltetési orszá^ ,J k szerint a túloldali táblázat tünteti fel. Az eo-yséo-értékek származási, illetőleg rendeltetési országok szerint külön jegyzendők be a túloldali kimutatás »javasolt eo-ységérték« rovataiba és pedig pengő értékben. Ha az év folyamán az áru értékében nagyobb hullámzás fordult elő, akkor ez a körülmény a »megjegyzése rovatban feltüntetendő és ott egyúttal a z értékjavaslat negyedévenkint, esetleg havonkint teendő meg. Az eladási illetőié«- a vételáron kívül az országhatárig felmerülő szállítási és minden egyéb költség is bejegyzendő az e célra szolgál«') külön rovatba, ugyancsak pengő értékben, iA behozatalnál a magyar vám es forgalmi adó figyelmen kívül hagyandó.) A kérdőív mennyiségi egység rovata feltünteti, hogy az árut a külkereskedelmi statisztika netto Va gy brutto métermázsában vagy pedig más mértékegység (darab, pár, folyóméter) szerint .mutatja-e ki s az egy8 «gértéknek is ugyanezen mennyiségi egységre kell vonatkoznia. A behozatalban azok az áruk, a) amelyek métermázsánkiut 15 aranykorona vagy ennél kisebb vám alá esnek, továbbá a vámmentes áruk (az élőállatok csoportjába tartozó vámtarifatételek egy részének kivételével) bruttométermázsában, b) amelyeknek vámja 15 aranykoronán felül van vagy pedig értékvám alá e snek, nettométermázsában, c) amelyek darabonkint, páronkint vagy folyóméterenkint esnek megvámolás alá, darabokban, párokban vagy folyóméterekben mutattatnak ki. A kivitelben az a) és b) alá eső tételek egyöntetűen bruttométermázsában, a c) alá eső tételek pedig hasonlóképen mint a behozatalnál : darabokban, párokban vagy folyóméterekben mutattatnak ki. A bruttométermázsára vonatkozó egységérték kiszámítása a következőképen történik: A kérdőíven megnevezett tétel alá rendszerint többfajta, vagy több különböző minőségű áru tartozik, ennélfogva az egyes fajta vagy minőségű árunak részesedési arányát meg kell állapítani az üzleti tapasztalat alapján. Az igy megállapított arány alapján kiszámított netto átlagárból levonjuk a göngysúlynak megfelelő százalékot s igy kapjuk meg a bruttométermázsára vonatkozó egységértéket. Például: a) A kérdőíven megnevezett tétel alá A. B. C. fajta áruk tartoznak, amelyeknek netto vételára 100, 200, 300 pengő. Az árumegoszlás egy métermázsa árura : A-ból 60 °/o, H-ből 30 °/„, 60 X 100 + 30 X 200 + 10 X 300 C-ből pedig 10 °/ 0 . Egy netto métermázsa áru átlagos ara tehát — 6Ö~T~SÖ7+To 150 ^ b) Ebből a bruttométermázsára vonatkozó ár kiszámítása úgy történik, hogy levonjuk az egy métermázsára eső szokásos göngysúlynak megfelelő " 0-ot, például 10%-ot 15 ,. Tehát az egységérték 135 P A csomagolás értéke is számba veendő abban az esetben, ha az áru árát befolyásolja, vagy ha azt külön számlázzák. A nettométermázsában, továbbá a darabokban, párokban vagy folyóméterekben kimutatott árukra vonatkozó átlagértékek kiszámításánál a tétel alá tartozó különböző fajta vagy minőségű áruk árából kiszámítjuk az átlagárat éppen úgy, mint a fenti példában a) alatt történt. Az egységértékjavaslatok nemcsak a saját vállalat vagy üzlet, hanem az egész szakma viszonyainak figyelembevételével teendők meg.
