Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.

Irományszámok - 1931-71

11 kérdőlapok útján történik (66. sz. melléklet), amelyeket az adatszolgáltató üzemek havonta töltenek ki s a felvételi hónapot követő hó 15-ig közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz terjesztenek be. 27. Ipari és kereskedelmi kamarai statisztika. Ezt az adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal az 1905. év óta végzi. Az adatok begyűjtésére szolgáló egyéni kérdőívek, melyeket az adatszolgáltató kamarák évenkint töltenek ki, 1921-től kezdve a korábbi terjedelemhez képest lényegesen csökkent alakban kerülnek kibocsátásra. A jelenlegi kérdőív (67. sz. melléklet) lényegében csak a kamarák vagyoni állapotára és üzleti eredményeié vonatkozó adatok beterjesztéséi kívánja. •-is. Ipartestületi statisztika, tëz az adatgyűjtés 1898. év óta évenkint hajtatik végre. Az adatokat egyéni kérdőíveken (68. sz. melléklet) az ipartestülétek elnökségei közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz terjesztik be. A kérdőív a jelen munkaterv szerint annyiban fog változni, hogy az ipartestületek kebelébe tartozó mesterek s az ezek által alkalmazott segédek és tanoncok száma szakmák szerint részletezendő lesz. 29. Gyáripari Üzemi és termelési statisztika. Évenkint hajtatik végre. Az egyéni kérdőíveket a gyártnlajdonosok töltik ki s terjesztik be közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A telepek gyári jellege, tehát az a tény. hogy az adatszolgáltatási kötelezettség mely üzemekre terjed ki, a 2.358/1910. K. M. sz. rendelet A) jegyzéke alapján bíráltatik el. Gyáripari termelési és üzemi statisztikai felvételt első ízben 1898-ban, majd 1906-ban hajtott végre a kereskedelemügyi minisztérium. E nagy időközökben foganatosított felvételek mellett azonban szükségesnek látszott a gyáripar állandó statisztikai megfigyelése s ezért az 1909. évtől kezdve megszerveztetett a gyáripari törzskönyv statisztikai adatgyűjtés, melyet a kereskedelemügyi minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közösen, évenkint hajtott végre. A világháború befejezése titán az ország gazdasági életének teljesen megváltozott szervezete szükségessé tette, hogy az addiginál még részletesebb adatok álljanak rendelkezésre, ezért az 1921. évtől kezdve lényegesen kibővítve hajtatik végre a gyári termelési statisztikai adatgyűjtés (69. sz. melléklet). Ez az adatgyűjtés az építőipari vállalatokra nem terjed ki, mert az 1921. és 1922. években kísérletképpen végrehajtott ily irányú felvételek tapasztalatai szerint ez az iparág — különleges viszonyainál fogva — az adatgyűjtés keretébe nem illeszthető be. Az 1932. évi kérdőív egyrészt az adatszolgáltatók lehető tehermentesítése, másrészt pedig a feldolgozás költségeinek lehető csökkentése céljából több kérdőpont elhagyásával egyszerűsíttetett. A gyáripari statisztikai felvétel során a kőbányák üzemi és termelési stai likai adatai is begyűjtetnek, mert a hivatkozott A) Jegyzék a kőbányákat is besorozza az iparágak közé. A kőbányák különleges jellegére való tekintettel azonban a kérdőívek megfelelő módon átalakíttattak, így ezek külön kőbányakérdőíven (70. sz. melléklet) terjesztik be adataikat. A kérdőív szerkezete s az adatgyűjtés módszere egyébként teljesen azonos a gyáriparéval. Az ország energia-gazdálkodásának tüzetesebb megfigyelése céljából a kereskedelemügyi minisztérium az 1925—1929. évekről külön villamos energiafogyasztási statisztikai felvételt hajtott végre, amely felvétel az áramelosztás módját és mennyiségét községenkint állapította meg. Ez a felvétel célszerűen egye-