Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-6

44 6. szám. Kifej zetten ki van mondva a 7. § (4) bekezdésében, hogy a bizottság működése az országgyűlésnek a kormánnyal szemben fennálló ellenőrző és felelősségre vonó jogkörét nem érinti, továbbá az (5) bekezdésben, hogy a bizottsághoz tett bejelentés, a bizottság tárgyalása vagy határozata nem akadályozhatja meg azt, hogy a kormány, illetőleg az intézkedésre jogosított miniszter a tervbevett rendelkezéseket életbeléptesse vagy a szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye. A bizottság létesítése tehát nem jelenti az országgyűlés jogkörének kisajátítását és a bizottság határozatai nem bírnak halasztó hatállyal. Hasonló országos bizottság létesítése alkotmányos életünkben tudvalevőleg nem nóvum. A közelmúltban nagyjából hasonló bizottságot létesített az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t -c. 5. §-a és némi analógia található azzal a bizottsággal is, amelyet az 1931 : XXII. t.-c. a magánjogi törvénykönyv előkészítése tárgyában kilátásba vett. A pénzügyi bizottság helyesnek tartja, hogy akkor, amidőn a kormányt ily messzemenő kivételes jogokkal ruházza fel, ahogy ezt a javaslat tervezi, az országgyűlésnek egy bizottsága a folyamatos véleménynyilvánítás és ellenőrzés jogával a kormány mellé adassék. Ha ennek a bizottságnak nem is lesz jogilag véve intézkedési hatásköre, mégis biztosra vehető, hogy súlyánál fogva állásfoglalása igen komoly jelentőséggel fog bírni. A javaslat 8. §-a elrendeli, hogy a törvény alapján tett rendelkezéseiről a kormány az országgyűlésnek jelentést tenni köteles. A javaslat IV. fejezete büntető és életbeléptető iendelkezéseket tartalmaz. Igen fontos a 9. §-nak az a rendelkezése, hogy aki a gazdasági helyzetet vagy a hiteléletet károsan érintő hírt kohol vagy valótlan ily hírt terjeszt, — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. A valótlan vészhír terjesztésének pönalizálása — különösen ily nyugtalan időkben, mint a maiak — okvetlenül indokolt és törvényhozásunkban úgyszólván továbbfejlesztése és kiszélesítése a hitelrontás pönalizálásának, másfelől pedig a gazdasági életre való alkalmazása annak a gondolatnak, amely a katonai büntető törvénykönyv életbeléptetéséi ől szóló 1930. évi III. t.-c. 80. §-ában kifejezésre jut, amidőn a háború idején a hadviseléssel kapcsolatban való vészhír koholását vagy valótlan vészhír terjesztését hasonló módon bünteti. A törvény 10. §-a a kihirdetés napján való életbelépésre és a törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezéseken kívül azt a fontos intézkedést tartalmazza, hogy azoknak a rendelkezéseknek hatálya, amelyek a kormányt oly intézkedésekre jogosítják fel, amelyek felől a határozás az alkotmány értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, az 1932. évi június hó végével, vagyis a folyó költségvetési évvel megszűnik. Ezek a kivételes felhatalmazások tehát korántsem állandó jellegű intézményként vannak kilátásba véve, hanem csak ideiglenes jellegű szükségrencjelkezések gyanánt. A pénzügyi bizottság tisztelettel javasolja a t. Felsőháznak, hogy az előterjesztett javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni és tárgyalására a Sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a Felsőház pénzügyi bizottságának 1931. évi augusztus hó 3-án tartott üléséből. Bopovics Sándor s. h., Egry Aurél s. k,, a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság jegyzője.