Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-488
82 488. szám* Erre külön kellett a Szerzett jogok elismerése céljából rendelkezni, mert az 1873 : II. t.-c, illetőleg még a volt közös hadseregben teljesített szolgálat alapján egyrészt többen igényelhetnek igazolványt, másrészt többen vannak ilyen még le nem járt igazolvány birtokában. Lényegében tehát ez a szakasz a volt közös hadseregben teljesített szolgálat beszámítását mondja ki, ami szükséges, mert magyar honos által legális alakulatnál teljesített katonai szolgálatot tekintetbe kell venni s ezt az érdekeltekkel a törvényszövegben kifejezetten közölni is kell. A 19. §-hoz. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy egyrészt a esendőrséghez és rendőrséghez törekvő értékesebb elemeket a honvédség állománya részére is biztosítsa, másrészt pedig, hogy az ott adott kiképzés révén a csendőrséghez és rendőrséghez kerülő elemek értékét emelje. Az említett két fegyveres testület kiegészítési programmját ez nem zavarja, mert a rendelkezés alternatív lévén, állománykiegészítésük más módon, közvetlenül is történhetik. A 20. §-hoz. E szakasz értelmében a vitézi rend tagjainak és a világháború alatt arcvonalbeli szolgálatot teljesítetteknek, valamint az ebből a szolgálatból kifolyólag megrokkantaknak az igényjogosultak közé történt felvételét a háborút viselt egyének kiváló katonai szolgálatának az állam elimerése, valamint ebből folyóan rekompenzációs erkölcsi kötelezettsége indokolja. Ez a kategória a vitézek rendjét kivéve, — kihaló, miután az ezen igényjogosultaknak folyton fogyó a hányada s így az elhelyezkedési lehetőségeket csökkenő mértékben terheli. Az arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek kategóriája temészetesen úgy értendő, hogy ilyeneknek csak azok minősíthetők, akik vagy önkéntes vállalkozás, vagy köteles igénybevétel alapján, annak időpontjától kezdődőleg a háború egész tartama alatt teljesítettek arcvonalbeli szolgálatot, ha csak e szolgálat teljesítése következtében az arc vonalbeli szolgálatra alkamatlanná nem váltak., A 21. §-hoz. Ez a szakasz, mint átmeneti rendelkezés, figyelemmel a jelenlegi Kedvezőtlen létszám és előléptetési viszonyokra, félfüggeszti az igényjogosultak elsőbbségi jogát a már régebben kifogástalanul szolgált egyes polgári alkalmazottak javára. A 22. §-hoz. Ez a szakasz az igényjogosultak és a B. listások konkurrens előjogainak egymáshoz való viszonyát szabályozza. Az igényjogosultaknak a B. listásokkal szemben való elsőbbségét ki kellett mondani, illetőleg a kérdésnek törvényes szabályozása szükséges volt, mert enélkül a gyakorlatban előfordulható viták egyöntetű elintézése nem lett volna biztosítható. A 23. §-hoz. Erre a szakaszra szükség van azért, hogy az alkalmazás törvényességének kérdése egy olyan fórumra bízassék, amely minden más hatóságtól közigazgatási viszonylatban független bírói fórum és így ítélete közmegnyugvást keltő s a legjobb biztosíték arra, hogy a törvény intenciója úgy a panaszossal, mint a panaszolt hatósággal szemben feltétlenül érvényesülni fog. A magánvállalatok és nem közhatósági jellegű alkalmazásra jogosult fórumokkal kapcsolatban a panaszjogot felügyelő hatóságaikkal ..szemben kellett megállapítani, hogy a közigazgatási bírósági eljárásnak helye lehessen, mert azt, a közigazgatási bíróság hatáskörére vonatkozó törvényes rendelkezések szerint, csak közhatóság eljárása, illetve határozata ellen lehet igénybe venni. A panaszjognak kétoldalú, úgy az alkalmazást eszközlő tényezők, mint az alkalmazásra igényt tartók részére történt biztosítása szükséges volt a jogegyenlőség elvén kívül azért is, mert a törvény végrehajtásával, úgy annak laza, mint túlhajtott értelmezése is okozhat sérelmet.
