Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-543
580 543. szám. Az új szerződés szerint az 1923. évi választott bírósági megállapodás két irányban egészíttetik ki lényegesebben ; e kiegészítésekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1931. évi január hó 26-án aláírt szerződésnek 1. és illetve 11. cikkei tartalmazzák. Az 1. cikk szerint a felek arra kötelezik magukat, hogy mindazokat a közöttük felmerült vitás kérdéseket, amelyeket megfelelő időn belül diplomáciai úton megoldoni nem lehetett, a választott bírósági eljárás igénybevétele előtt békéltető eljárás alá bocsátják. Ha a vitás kérdés rendezése a békéltető eljárás során nem sikerül, úgy az új szerződésnek 11. cikke értelmében az 1923. évi választott bírósági megállapodásnak rendelkezései nyernek alkalmazást, mindamellett azzal a módosítással, hogy abban az esetben, ha a vitás kérdés jogi természetű, annak elintézése tekintetében az új szerződésben közelebbről körülírt és az újabb időkben más államokkal kötött szerződéseink rendelkezéseivel lényegileg megegyező eljárást kell követni. Ami a békéltető, illetve választott bírósági eljárás módozataira vonatkozó részleteket illeti, ezek főbb vonásokban a következők : A békéltető eljárást a szerződés 2—10. cikkei szabályozzák. Á békéltetést a felek esetenként alakítandó háromtagú bizottságra bízzák. Ebbe a bizottságba a felek saját állampolgáraik közül egy-egy biztost neveznek ki, a bizottság elnökét pedig közös megegyezéssel harmadik hatalmak állampolgárai közül választják. Ha a biztosok, illetőleg az elnök kijelölése attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a felek valamelyike a békéltető eljárás igénybevételére irányuló szándékát bejelentette, nem történik meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a kijelölések eszközlésére. A békéltető bizottság igyekszik felderíteni a vitás kérdést, e célból vizsgálat útján vagy más módon beszerzi a tájékoztató adatokat és a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása és az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy hogy a megegyezés nem sikerült. A bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. A szerződő felek a bizottság előtt kormánymegbízottakkal képviseltetik magukat, tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. A választott bírósági eljárást arra az esetre, ha a békéltetés nem sikerül és jogi természetű vitáról van szó, a szerződés 12—16. cikkei szabályozzák. Ilyenkor minden felmerülő esetben a szerződő felek külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a vita tárgyát, a választott bíróság összeállítását és jogkörét. A választott bírósági eljárásra, ellenkező megállapodás hiányában, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezménynek 51—85. cikkei nyernek alkalmazást. A jogi természetű vitás kérdés, amennyiben a felek erre nézve megegyeznek, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is vihető. Ha a választott bírósági eljárásra irányuló kérelem közlése után hat hónapon belül a választott bíróság megalakítására nézve a felek között nem jönne létre megállapodás, a vitás kérdést a felek bármelyike egyoldalúlag is egyszerű keresettel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti. A választott bírósági eljárás során hozott bírósági határozatot a feleknek jóhiszeműen kell végrehaj taniok. Az általános rendelkezéseket tartalmazó 17—22. cikkek közül említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek úgy a békéltető bizottság, mint a választott bíróság előtti eljárás alatt tartózkodniok kell minden olyan rendszabálytól, amely a békéltető bizottság javaslatának elfogadása, vagy a választott bírósági határozat végrehajtása tekintetében hátrányos lehetne. Említésreméltó még, hogy a szerződés, valamint m 1923, évi április hó 10-én kelt választott bírósági
