Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-540

56é 540» szám» igényeihez való alkalmazkodással részint pedig a saját szerkezeteiknek hém féltél* lenül helyeselhető propagálásával ugyanazon cikkből oly sokféle gyártmányt hoznak forgalomba, hogy az valójában sem a fogyasztó, sem a gyáros érdekeit nem szolgálja. .: Az állapotok visssíáfö voltára elsősorban Amerikában jöttek rá s a Hoover elnöklete alatt 1925. évben működött bizottság oly tapasztalatokra tett szert s olyan javaslatokat készített, amelyeket az amerikai gyáripar megszívlelt és magáévá tett, nem eredmény nélkül. Csak néhány példát említünk meg : férfi kalapból 1000 fajta helyett 9 -férfigallérból . 300 » » 24 szállodai asztali készletből 700 » » 100 konyhaedényből 1114 » » 72 kórházi ágyból 95 » » 1 építkezési téglából 119 » » 1 parkettából 66 » » 5 reszelőkből 2351 » » 496 kézi húsvágógépből 116 » » 4 fajta állapíttatott meg gyártási szükségletnek. Ezen fajtacsökkentések óriási megtakarítással jártak, így a 3 fajtára csöktett kerékpárnál 13.000 tonna acél az 5 fajtára csökkentett gyermekkocsinál 1.700 » vas és 35 » ón s a péküzemben bevezetett célszerűbb dagaszt óedények stb. következtében a megtakarítás 600.000 hordó liszt. Csupán az automobiliparban eszközölt egyszerűsítés évi 750 millió dollár megtakarítást jelentett. Ezen modem elvek megvalósítása rendkívül sok előnnyel jár (kisebb készlet, kevesebb kezelési nehézség stb.). Minálunk a szabványosítás különösen a mezőgazdaság miatt fontos., mert a» gazda a sokféle gyártmány egyes alkatrészeit csak drágán és sokszor nehezen tudja megszerezni. Egy további igen fontos elv is van lefektetve a törvényjavaslatban s eZ a hibaforrások kutatása (7. §, önköltségi árak csökkenése alatt). Ugyancsak (7. §.) ad lehetőséget arra, hogy egyes vállalatok Összeolvadása elősegíthessék. A mai idők törekvése, a nagy gazdasági egységekbe való tömörülés, ez minálunk sem lesz elkerülhető, éppen ezért szükséges, hogy a kormány a kérdéssel e javaslatban foglalkozik. Baj volna azonban, ha egyes iparvállalatok egyesülése oly kihatással történnék, hogy nagyobb mérvű állandósuló munkanélküliséget okozna. Nagyon helyes az áramtermelő vállalatok kedvezményben való részesítése, a kormány ez alapon rendkívül sokat tehet a vidékért, a falvakért. Nem szabad elfelednünk, hogy a falvak téli élete igen sokszor mily sivár és meddő, az olcsó villamosáram pedig nemcsak a közvilágítás kérdésének a megoldásához, hanem a munkára váró heverő kezek foglalkoztatásához is hozzájárulhat és minden* amit a faluért teszünk, régi adósság beváltása, új reménység felkeltése. Nagyon üdvös a javaslatban (33. §.) a vidéki iparfejlesztési bizottságok alapítására való intézkedés. Ezek helyes szervezés és irányítás mellett igen hasznos működésre hivatottak.