Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-539
539. szám. 559 Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének ügye ezidőszerint abban a stádiumban van, hogy a kódexet tartalmazó törvényjavaslatot az igazságügyminiszter 1928. évi március hó 1-én a képviselőházban benyújtotta, egyébként annak országgyűlési tárgyalása iránt azóta intézkedés nem történt. A törvényjavaslathoz fűzött indokolás a közelebbi és a régebbi történelmi múltból vett analógiákról és precedensekről tesz említést, annak demonstrálása céljából, hogy vannak analógiák és vannak precedensek arra, amikor nagy horderejű, generációk sorsára kiható, nagyterjedelmű és szerves egészet képező törvényalkotások országgyűlési tárgyalásának előkészítése céljából bizonyos kivételes esetekben regnicoláris bizottságok, külön bizottságok alakíttatnak és az országgyűlési tárgyalás ilyen rendkívül kivételes esetekben a tárgyalás közönséges rendjétől eltérőleg ment végbe. Magának a kódexnek generációk sorsára, generációknak élet- és jogviszonyaira kiható nagy hordereje vitán felül áll. A kódexnek szokatlanul nagy terjedelme (több mint 2000 §-ból áll) a legkiválóbb magyar jogászoknak félszázados megfeszített munkájával és közreműködésével történt szerkesztése, szerkezeti beosztása, szerves rendszerbe foglalása mindnyájunk előtt ismeretes. A törvényjavaslat szerint a kódexnek ezen kimagasló és rendkívüli kvalitásaiban rejlő körülmények indokolják és teszik szükségessé azt, hogy annak országgyűlési letárgyalása külön törvénnyel készíttessék elő, amely külön törvény lehetővé tegye azt, hogy a kódex országgyűlési letárgyalása ne a törvényjavaslatok tárgyalásának közönséges rendje szerint, hanem az alkalom rendkívüliségéhez képest külön törvényben körülhatárolt tárgyalási rend szerint menjen végbe. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat gyakorlati célja végeredményben tehát az, hogy a magyar magánjogi kódex ügyét a megvalósuláshoz közelebb vigye. Az előadottak alapján a bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. A részletes tárgyalás során a bizottság a törvényjavaslatot a következő módosításokkal fogadta el : Az 1. § első bekezdése 4. sorában «harminc» helyébe «hatvan», 6. sorában «tizenöt» helyébe «harminc» és végül 8. sorában «tizenöt» helyébe «harminc» szavak iktatandók. Az 1. § második bekezdése törlendő. Az 1. § harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg iktatandó: «Az Országos Bizottságot tanácskozásainak megkezdésére a képviselőház elnöke és a felsőház elnöke közös egyetértéssel, meghatározott napra hívják össze. Az Országos Bizottság a képviselőháztól és a felsőháztól kiküldött tagok sorából egy-egy elnököt, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket választ. A képviselőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) és a felsőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) az ügyrendben közelebbről meghatározott módozatok szerint együttesen elnökölnek. Az előadók és a jegyzők között a tennivalókat az elnökök osztják meg úgy, hogy a javaslat minden egyes részletének tárgyalásában mindegyik ház részéről egy-egy előadó vegyen részt és minden ülésen egy-egy jegyző legyen jelen. Egyes kérdéseknek vagy a kérdések egy-egy csoportjának tárgyalására az Országos Bizottság a két ház kiküldötteinek egyenlő számban részvétele szem előtt tartásával alakitott albizottságokat küldhet ki.» Az 1. § utolsó bekezdése helyébe a következő szöveget kell felvenni : «Ügyrendjét — amelyben az albizottságok szervezéséről is gondoskodik —• egyebekben az Országos Bizottság állapítja meg.»
