Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-482
38 482. szám. m ország gazdasági hitelének egyszersmindenkorra való elvesztésére is vezethet, amely súlyos következményekre való figyelemmel nyílván kívánatosabb volna, ha említett büntető rendelkezés elrettentő hatása érvényesülne, mintha csak azt a célt érnők el, hogy a bűnös elvette méltó büntetését. E §. második bekezdése nem igényel bővebb indokolást, csupán annak megemlítése indokolt, hogy az előző bekezdéssel kapcsolatban körvonalozott azon súlyos következményekre való tekintettel, amelyeket az állami ellenőrzőjegy használat körül elkövethető visszaélések vonhatnak maguk után, nem lehet helye annak, hogy ilyen cselekmények — ha gondatlanságból követtetnek el — büntetlenül hagyassanak. Amennyire a nemzet létérdekeit szolgálja az, hogy említett cselekmények lehetőleg súlyosan büntettessenek, annyira óvatosnak kell lenni az állami ellenőrzőjegy használatra vonatkozó rendelkezésekbe ütköző azon cselekmények tekintetében, amelyek megítélésénél a ténymegállapítás abszolút lehetőségével szemben az egyéni félfogás és ízlés lép előtérbe. Ily természetű cselekményekkel olyan esetekben találkozhatunk, amelyekben az áru természetében rejlő okoknál fogva az áru minőségének ismérvei számokban nem, hanem csak bizonyos körülírásokkal szabható meg, mint pl. az áru alakja, színe stb. Igen sok igazságtalan meghurcoltatásra vezetne, ha az állami ellenőrzést végző közeg vagy bárki más egyéni ítélőképességétől és ízlésétől függene az, hogy a fentiekhez hasonló előírások meg nem tartása miatt az állami ellenőrzőjegy használatára jogosulttal szemben a bűnvádi eljárás megindíttassék-e vagy sem. Ezen okokból választja a törvényjavaslat e §. utolsó Jbekezdése ily esetekben azt a megoldást, amely szerint a bűnvádi eljárás csak a földmívelésügyi miniszter kívánságára indítható meg, a földmívelésügyi miniszter szakközegeinek lévén feladata, lelkiismeretes kutatásokat végezni és megbízható adatokat gyűjteni annak megállapítása céljából, hogy a vonatkozó rendelkezéseknek valóban oly természetű kijátszásáról van-e szó, amely miatt az állami ellenőrzőjegy használatára jogosult büntetőjogi felelősségre vonása indokoltnak tekinthető. A 9. §-hoz. E §. a 8. §-szal azonos célokat szolgáló rendelkezéseket tartalmaz, amelyek összhangban vannak a védjegyoltalomra vonatkozó szabályokkal. A 10. §-hoz. E §. az állami ellenőrzőjeggyel ellátott áru utólag történő meghamisításának megtorlása iránt intézkedik. Szükséges e rendelkezés azért, mert ha valaki, aki állami ellenőrzőjegy haszr nálatára nem jogosult, a saját tulajdonát képező, de más állami ellenőrzőjegy használatára jogosult állami ellenőrzőjeggyel ellátott árut meghamisítja, e |. hiányában, büntetőjogi felelősségre nem volna vonható. A 11. §-hoz. Nem igényel bővebb indokolást, összhangban a törvényjavaslat 8. §-ának rendelkezésével., A 12. §-hoz. E §. nem igényel bővebb magyarázatot. A kézhez vett állami ellenőrzőjegy-példányokról számadás vezetésének módját, e törvény alapján kiadandó rendelet lesz hívatott szabályozni. A 13. §-hoz. Minthogy a 7. §. alapján kiadandó rendeleteknek — miként a. 7. §. tárgyalása során kifejtetett, — főcélja az" lesz, hogy az állami ellenőrzőjegy használatra a termelést, illetve a kereskedelmet előzetes nevelő munkával — előkészítse —' indokoltnak tekinthető, hogy említett rendeletekbe ütköző cselekmények —• kihágássá minősítve — csupán annyiban büntettessenek, amennyiben a nevelő munka eredményessége érdekében az szükségesnek tekinthető. A 14. §-hoz. Az állami ellenőrzőjegy használatra jogosultak üzleti érdekeit van hivatva a kívánatos védelemben részesíteni. A 15. §-hoz. Nem igényel magyarázatot.
