Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-475
475 szám. 11 szabályoktól való azt az eltérést, hogy az alapszabályokat és módosításokat a jóváhagyás után a cégbíróságnak nem szükséges újból felülvizsgálni. A 9. §-hoz : Minthogy a Szövetkezet a jelen törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelően alapíttatott és csak a jelen törvényjavaslatban célzott közérdekű működést fejtheti ki, amit az előbbi §-okban* meghatározott állami felügyelet biztosít, indokolt, hogy a törvényhozás a Szövetkezetet az előbbi §-ok értelmében való támogatásokon felül azzal is támogassa, hogy működésének teljes adó- ég illetékmentességet biztosít. Ez a § azokat a részletes szabályokat tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Szövetkezet fel legyen mentve mindazon adók és illetékek alól, amelyek terhére —• a mellett a működési kör mellett, amelyet számára a törvényjavaslat és az annak megfelelően megalkotandó alapszabályok meghatároznak — a rendes szabályok szerint felmerülhetnének. A 10. §-hoz : A házadóról szóló 1927. évi 200 /P. M. számú hivatalos összeállítás szerint az új onnan emelt épületek részére megállapított 20 évi rendes ideiglenes adómentesség 1930. év végével lejár s így az 1931. évben és az azt követő években lakható állapotba helyezett épületeket már csak 15 évi ideiglenes házadómentesség illeti. Az 1931. év után lakható állapotba helyezett épületekre a községi pótadómentesség általában nem terjed ki s ez az 1929 : XXIX. t.-c. 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján csak a földbirtokreform során szerzett házhelyekre vagy munkáslakások céljaira emelt épületekre engedélyezhető. Az 1929 : XXIX. t.-c. szerinti rendkívüli ideiglenes házadómentesség, mely a községi pótadóra szintén kiterjed, bizonyos különleges előfeltételek mellett kizárólag Budapesten, továbbá a törvényhatósági és megyei városoknak meghatározott területén emelt épületekre engedélyezhető. Az építési hitelakció sikerét a törvényjavaslat olymódon is elősegíteni kívánja, hogy a Szövetkezet által nyújtott kölcsönökkel végrehajtott építkezéseket nagyobbmérvű adókedvezményben részesíti. A kölcsön törlesztésének 20 évi,időtartamára teljes, az állami és a községi pótadóra kiterjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezését, azontúl további 10 évre pedig a községi pótadóra ki nem terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezését javasolom azzal, hogy a rendkívüli ideiglenes házadómentesség az 1933. évig lakható állapotba helyezett épületekre lenne engedélyezhető. Az építkezési határidőnek 3 évre szóló korlátozásával az építkezések ütemét kívánom gyorsítani. Minthogy előfordulhatnak olyan rendkívüli és előre nem látható körülmények, amelyek a rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezését az 1933. év végén túl is indokolhatják, felhatalmazást kérek arra, hogy ilyen méltánylást érdemlő esetekben a rendkívüli ideiglenes házadómentességet az 1933. év után lakható állapotba helyezett épületekre is kiterjeszthessem. A 11. §-hoz : A végrehajtási eljárásról szóló 1908 : XLI. törvénycikk 6. §-ának második bekezdése akként rendelkezik, hogy a közszolgálati alkalmazottak lakáspénze (lakbére) csak lakbérkövetelés fejében, illetőleg abban az esetben foglalható le, ha a közszolgálati alkalmazott lakóháznak saját részére való építése vagy megvétele végett, lakáspénzének (lakbérének) lekötésével, közokiratban fizetési kötelezettséget vállalt. Ezt a rendelkezést a törvényjavaslat 11. §-ának (i) bekezdése a lakóház vagy lakás építésével kapcsolatban létrejött hitelügylet gyorsabb és a közszolgálati alkalmazott szempontjából olcsóbb lebonyolítása érdekében akként módosítja, hogy a közszolgálati alkalmazottnak ilyen hitelügyletekkel kapcsolatban lekötött lakáspénze abban az esetben is lefoglalható, ha a közszolgálati alkalmazott nem
