Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-507

507. szám. 223 van a megállapodással vagy a hatá­rozattal kapcsolatos kérdésekben a be­mutatásra kötelezetteket bíróság és más hatóság előtt képviselni, őket kö­telező nyilatkozatokat tenni, a részükre szóló határozatokat és egyéb hatósági közléseket átvenni. Képviselő csak bel­földön lakó magyar állampolgár lehet. Ha több képviselőt jelentettek be, bármelyikük jogosult a képviseletre, hacsak a felek a bejelentésben másként nem rendelkeztek. A bejelentéshez csatolni kell a kép­viselő részére adott meghatalmazást és ha a bejelentés nem a képviselőtől származik, az ő hozzájáruló nyilat­kozatát. Képviselő hiányában vagy aka­dályoztatása esetében a Kartelbíróság elnöke a bejelentésre kötelezettek költségére ideiglenes képviselőt ren­del a kamarai lajstromba bejegyzett ügyvédek közül, aki a képviselő jog­körét gyakorolja mindaddig, amig a felek képviselőt szabályszerűen be nem jelentenek. 4. §. A bemutatott okiratokat bi­zalmasan kell kezelni és különösen ügyelni kell az üzleti és a gyártási titkok megőrzésére. A bemutatásra, a bejelentésre és a nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg. 5. §. Az e törvény alkalmazásában felmerülő kérdések tekintetében szük­séges vélemény adására Budapesten országos bizottságot (Kartelbizottság) kell alakítani, amely elnökből, helyet­tes elnökből és kilenc tagból áll ; az elnököt és a helyettes elnököt a m. kir. minisztérium előterjesztésére az államfő, a tagok közül hetet a m. kir. közgazdasági miniszter, kettőt pedig a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter előterjesztésére a m. kir. minisztérium a gyakorlati és elméleti szakemberek sorából nevez ki. A tagok állása tiszteletbeli. A Kartelbiz ott ság ülésein a minisz­terek kiküldöttei is résztvehetnek és felszólalhatnak. Ugyanez a jog meg­illeti a m. kir. kincstári jogügyi igaz­gatóság kiküldötteit is. Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább öt tag jelen­léte szükséges. A bizottságnak oly tagja, aki az ügyben érdekelt, az ügy­ben nem járhat el. Ha ennek követ­keztében az a termelési ág, amelyet a tárgyalás alatt álló ügy érint, kép­viselet nélkül maradna, a bizottság » elnöke az érdekelt termelési ág elmé­leti vagy gyakorlati szakférf iai közül egészítheti ki a bizottságot. A Kart elbízott ság tagjai az ügy­körükbe utalt tennivalókban a bün­tetőtörvények alkalmazása és a titok­tartás szempontjából a közhivatalno­kokkal esnek egy tekintet alá. A Kart elbízott ság szervezetének és működésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg. 6. §. Ha az 1. §. alá eső megállapo­dás vagy határozat, vagy alkalma­zásának módja vagy bármely olyan tevékenység vagy magatartás, amely —• habár írásba foglalt megállapodás vagy határozat nélkül — az 1. §-ban megjelölt célt szolgálja, a közgazda­ság vagy a közjó érdekét veszélyez­teti, különösen ha az áru termelését, forgalmát vagy az áralakulást a fo­gyasztóközönségnek vagy a termelők­nek, vagy a szakmabeli vagy más vállalkozóknak hátrányára a gazda­sági helyzet által meg nem okolt mó­don szabályozza, a m. kir. közgazda­sági miniszter a következő intézkedé­seket teheti : 1. megvizsgálhatja az ügy állását ; evégből a megállapodás vagy a hatá­rozat alkalmazása végett tett intéz­kedések és egyéb adatok bejelentését, felvilágosítások adását és iratok be­mutatását kívánhatja ; kiküldötte út­ján az üzletvitelt és üzletkezelést az üzleti könyvek és egyéb iratok meg­tekintésével is átvizsgáltathatja ; a tago­kat és alkalmazottakat, valamint egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom