Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-505

218 505* szám. Melléklet az 505. számú irományhoz. Indokolás „a Rigában 1930. évi augusztus hó 13. napján aláírt magyar— lett békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A magyar és a lett nemzetek között mindig barátságos viszony és meleg rokonszenv állván fenn, mintegy önként felmerült az a gondolat, hogy a közöttük netán előforduló vitákat barátságos úton rendezzék. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslatban foglalt békéltető eljárási és választott bírósági szerződés, amelyet mindkét ország közvéleménye örömmel üdvözölt. A szerződés tartalmát a következőkben ismertetem : A leglényegesebb rendelkezéseket a szerződés 1. és 12. cikkei tartalmazzák. Az 1. cikkben a felek arra kötelezik magukat, hogy a köztük felmerülő bármely természetű és diplomáciai úton megfelelő időn belül meg nem oldható vitás kérdéseket, kivéve azokat, amelyek a szerződés megkötését megelőzőleg felmerült vitás kérdésekből származnak, vagy amelyeknek megoldására nézve a felek között már érvényben lévő egyezmények különös eljárást írnak elő, békéltető eljárás, illetőleg adandó esetben választott bírósági eljárás alá bocsátják ; a 12. cikk szerint pedig abban az esetben, ha a békéltetés nem jön létre és jogi természetű vitáról van szó, az ügy döntés végett a szerződő felek bármelyikének kívánságára választott bírósági eljárás alá bocsátandó. Ami a békéltető, illetve választott bírósági eljárás módozataira vonatkozó részleteket illeti, ezek főbb vonásokban a következők : A békéltető eljárást a szerződés 3—11. cikkei szabályozzák. A békéltetést a felek esetenként alakítandó háromtagú bizottságra bízzák. Ebbe a bizottságba a felek saját állampolgáraik közül egy-egy biztost jelölnek ki, a bizottság elnökét pedig közös megegyezéssel harmadik hatalmak állampolgárai közül választják. Ha a biztosok, illetőleg az elnök kijelölése attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a Felek valamelyike a békéltető eljárás igénybevételére irányuló szándékát bejelentette, nem történik meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a kijelölések eszközlésére. A békéltető bizottság igyekszik felderíteni a vitás kérdést, e célból vizsgálat útján, vagy más módon megállapítja a tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, melyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy hogy a megegyezés nem sikerült. A bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. A szerződő felek a bizottság előtt