Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-475
475. szám. 9 A kölcsönök alapján és azok névértéke erejéig a Szövetkezet aranypengőről szóló, 20 év alatt sorsolás útján törlesztendő 7 %-os kötvényeket bocsát ki, amely kötvényeket a bankcsoport a kibocsátás után azonnal átvesz. Míg tehát így egyrészt a bankcsoport, megértve a parancsoló szükségességet, hajlandónak nyilatkozott egy 30 millió pengős hitelkeret rendelkezésre bocsátására, addig másrészt arra való figyelemmel, hogy l.)az akció sikere megkívánta, hogy az építtetők a bankszerűen nyújtható kölcsönösszeget meghaladó mérvben legyenek hiteltámogatásban részesíthetők s 2.) számolni kellett azzal, hogy a pénzintézetek ily aránylag jelentékeny tőkéket hosszú időre mobilitásuk veszélyeztetése nélkül nehezen nélkülözhetnek, a kormány kénytelen volt a bankcsoporttal szemben a köt vény szolgálat állami garantálását, egy bizonyos veszteségi tartalékalap rendelkezésre bocsátását, a kötvények bizonyos mennyiségének fokozatos átvételét, végül a Szövetkezet részére adó- és illetékkedvezmények nyújtását kilátásba helyezni. A jelen törvényjavaslat a bankcsoporttal létesített megállapodásban kilátásba helyezett intézkedéseket tartalmazza. Ezenfelül szabályozza a javaslat a bankcsoport által alapított Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet működését és az építkezések előmozdítása érdekében egyes egyéb rendelkezéseket is tervez. A törvényjavaslat részletes indokolása a következő : Az 1. §. a bankcsoport által alapított Szövetkezetet a törvény hatálya alá helyezi és ezáltal módot nyújt arra, hogy e Szövetkezet működése a törvényben szabályoztassék. A 2. §. kimondja, hogy a Szövetkezet csak családiházak és az 1924 : XII. t.-c. alapján létesülő társasházak építésére folyósíthat kölcsönöket és csak az ily kölcsönökből eredő jelzálogos követelései alapján bocsáthat ki kötvényeket. Az építtetők körét a törvényjavaslat nem kívánja eleve korlátozni, rámutat azonban arra a célra, hogy a hitelakció so T án elsősorban közszolgálati alkalmazottak részesüljenek családiházépítési kölcsönben. Az, hogy a hitelakció a bérházépítkezések kizárásával a családiházépítkezések előmozdítását tűzte ki célul, abban leli magyarázatát, hogy 1.) szociális szempontok a családiházépítkezési törekvések támogatását teszik elsősorban kívánatossá, 2.) a családiházépítkezések a legalkalmasabbak az ipar széles rétegeinek a foglalkoztatására, végül s nem utolsó sorban 3.) hogy a tisztviselői lakbérlekötés látszik a legalkalmasabb bázisnak oly kötvénykibocsátásra, amely az építési költségek nagyobb hányadának meghitelezésén alapul. A (2) bekezdés szerint a Szövetkezet csak a népjóléti minisztérium kebelében működő Lakásépítési Állandó Bizottság hozzájárulásával a Pénzintézeti Központ által engedélyezett kölcsönök alapján bocsáthat ki kötvényeket. így kell intézkedni egyrészt az akció altruisztikus jellegének megóvása végett, másrészt miután az államnak a hitelakcióban vállalt jelentékeny érdekeltségére (3., 7. §§.) való tekintettel elsőrendű fontosságú, hogy a kölcsönök a kormány előírásainak megfelelően engedélyeztessenek. A 3. §. a kötvénybirtokosokkal szemben állami garanciát állapít meg. Mint a törvényjavaslat általános indokolásában kifejtettem, ez a garanciavállalás az akció tengelye, ami nélkül, tekintettel arra, hogy a kötvények oly kölcsönök alapján bocsáttatnak ki, amelyek a bankszerűleg nyújtható mérvet meghaladják és hogy az akció sikere érdekében a kölcsönök annuitásainak a biztosítása tekintetében sem lehet a szigorú bankszerű szabályokhoz ragaszkodni, a kötvények elhelyezése igen nagy nehézségekkel járna. Pénzügyi kihatása azonban ennek a kötvénybirtokosokkal szemben vállalt garanciának alig lehet, figyelemmel a
