Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-503

192 503. szám. csak az említett jogok fenntartásával lehet végrehajtás útján vagy egyébként értékesíteni. Az ingatlannak ily joggal terhelése az ipari vállalatok központi telekkönyvébe való bejegyzést nem akadályozza (1928: XXI. t.~c. 7. § (2) bekezdése). (io) A használati jog és az építményi jogalapján az engedélyes a^ ily módon elhelyezett berendezéseit esetenkénti külön kártalanítás fizetése nélkül használhatja, kezelheti és javíthatja, az előálló rendkívüli károkat azonban köte: les megtéríteni. (n) Ha a használati joggal vagy építményi joggal megterhelendő ingatlan városi ingatlan, úgy az érdekelt várost az engedélyezés előtt meg kell hallgatni. (12) A használati szolgalom és az építményi jog tekintetében esetleg szükséges külön szabályokat a kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminiszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg. 24. §. (1) A közhasználatú villamosmú javára az üzem folytatásához szükséges vezetékek és berendezések felállítása céljából a kereskedelemügyi miniszter vezetékjogot állapíthat meg oly ingatlanok tekintetében, amelyek rendeltetésszerű használatát a vezetékjog tartósan nem akadályozza és amelyeken a vezetékjog megállapítását a 22. § (2) bekezdésében említett vagy más közszempontok sem zárják ki. (2) Az engedélyes a vezetékjog alapján : 1. a villamos energia vezetéséhez szükséges vezetékeket és azok tartozékait, az átalakító- és kapcsolóberendezéseket, úgyszintén a csővezetékeket és a csatornákat is az építési engedéllyel jóváhagyott terveknek és az érintett területekre vonatkozó külön jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően, utcákon, tereken, közutakon, vizeken, hidakon, viaduktokon, alagutakban, átereszeken, általában köztulajdonban álló földterületeken saját költségén elhelyezheti, azokat javíthatja és karbantarthatja, azokkal vasúti üzemi célokat szolgáló területeket, folyó- és állóvizeket, végül más villamosvezetékeket keresztezhet ; 2. földfeletti és földalatti vezetékeket magántulajdonban; álló telkeken, kivéve azonban a házak udvarát és az ezekkel összefüggő vagy külön bekerített kerteket, átvezethet s az ehhez szükséges tartószerkezeteket — az elosztó berendezéshez tartozókat elkerülhetetlen szükség esetében épületek tetőzetén vagy külsején is — saját költségén elhelyezheti, javíthatja és karbantarthatja ; 3. a vezetékek mentén lévő fákat, bokrokat, fák és bokrok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha ezt a vezetéknek és tartozékainak elhelyezése, javítása, karbantartása elkerülhetetlenül szükségessé teszi, vagy erre üzemzavar megakadályozása céljából van mellőzhetetlenül szükség és az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa a költségek előlegezése mellett megszabott méltányos határidő alatt a szükséges munkálatot el nem végzi. A tulajdonos vagy a birtokos felhívását mellőzni lehet, ha a munka elvégzése fenyegető veszély folytán halaszthatatlanul sürgős. (3) Ha a közhasználatú villamosműhöz tartozó vezeték építését valamely már meglévő távíró, távbeszélő, jelzőberendezéshez tartozó vagy egyéb villamosvezeték akadályozza, az engedélyes a meglévő vezetéknek az ő költségére való áthelyezését kérheti, ha a meglévő vezeték célját az áthelyezés után is megfelelően betöltheti, az új vezetéket pedig más nyomvonalon egyáltalában nem vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elhelyezni. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter a meglévő vezetékkel rendelkező javára arra a vonalra, amelyre a meglévő vezetéket át kell helyezni, vezetékjogot állapít meg, illetőleg kisajátítási jogot engedélyez.