Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-475
475. szám. 7 Melléklet a 475. számú irományhoz. Indokolás az „építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről" szóló törvényjavaslathoz. Az építkezések hitelszükségletének kielégítésére a belföldi tőkeképződés sohasem volt elegendő, e hitelszükséglet jelentékeny részét békében is importált tőke fedezte. Mai helyzetünkben arról, hogy az összes építkezések hazai tőkével legyenek finanszírozhatók, természetesen még kevésbbé lehet szó : a hazai tőkeképződés rövidlejáratú hitelszükségletünket sem fedezi, a hosszúlejáratú hitelekben pedig a nemzeti tőke kielégítő mérvben egyelőre nem helyezkedik el. Az építkezési hitelek — miként általában a hosszúlejáratú hitelek — terén reá vagyunk utalva a külföldi tőke segítségére, a helyzetet azonban az építkezéseknél megnehezíti az a körülmény is, hogy a külföld építkezési célokra nem szívesen ad hitelt s az így kapott hitelek feltételei oly szigorúak, hogy az építkezés rentabilitását alig biztosítják. Az építkezések terén tehát az államnak feltétlenül segítségül kellett sietnie : Az építkezések előmozdítását kétségkívül állami feladattá tette előbb a lakástermelés hosszas szünetelése és a menekültek beözönlése folytán előállott lakásínség, azután a fokozódó munkanélküliség, ami az állam beavatkozásának e téreri ma is szomorú sürgősséget ad. A békebeli eszközök alkalmazása, így elsősorban a hosszú és nagy terjedelmű adómentesség engedélyezése, önmagában elégtelennek bizonyult az építkezési tevékenység előmozdítására, az államnak közvetlen hitelnyújtással is közbe kellett lépnie. Az építkezési hitelakció 1923-ban az ú. n. «lakásépítő külön tevékenység» megindításával vette kezdetét, amikor is az állam a pénzintézeteket, ipari és kereskedelmi vállalatokat bizonyos fokig kötelezte az építkezésre és e kötelezettségük teljesítését egy 50 milliárd papírkoronás (4 millió pengős) hitelkeret rendelkezésre bocsátásával tette à vállalatoknak lehetővé. Amidőn ez az akció befejeztetett, az 50 milliárd papírkoronából fennmaradt összeggel és a tőkefizetés s kamatok címén visszafolyó összegekkel esaládiházépítési hitelakciót kezdeményezett a kormány, amelyet azután a beruházási programm keretében az 1925/26. költségvetési évben 780.000 P-vel, az 1927/28- » » 500.000 » az 1928/29. » » 1,500.000 P-vel külön is dotált. A lakások