Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-493
493. szám. 137 útjára tartozik. Ezért az említett eljárási kérdések megoldását a javaslat rendeleti útra utalja. A 49. §-hoz.- A villamosművek működésének folytonosságát a javaslat az eddig ismertetett preventív intézkedéseken túlmenően is biztosítani kívánja. Előfordulhat nevezetesen, hogy a villamosmű átszállásának, elidegenítésének vagy bérbeadásának esetén kívül, vagy az ily változás végrehajtása után merülnek fel olyan jelenségek, amelyek folytán bizonyos terület energiaszükségletének ellátásában tartósnak mutatkozó megszakadás áll be, vagy ily megszakadásnak a komoly veszélye fenyeget. Annak megfontolása, hogy a villamos energiafogyasztásra berendezkedett terület iparára és kereskedelmére, de egész lakosságának életviszonyaira az energiaszolgáltatás váratlan. elmaradása mily katasztrofális hatással lehet, szolgáltatja az alapját annak, hogy a javaslat ilyen esetekre a kereskedelemügyi miniszternek eszközt kíván nyújtani a nehézségek gyors leküzdésére. Az említett veszélyek elhárítására az engedélyokirat visszavonása (50. §) csak olyankor alkalmas, ha más villamosmű útján az ellátatlanul maradt terület energiaszükségletét nyomban fedezni lehet. Ezen a nyilván ritka eseten kívül az engedélyokirat megvonása éppen a káros helyzetet tenné véglegessé. Éppen ezért szükségesnek látszott a végrehajtási eljárásnak a zárgondnoki kezelésre vonatkozó rendelkezéseivel azonos gondolaton nyugvó üzemi gondnoki kezelés elrendelésére adni módot. Az üzemi gondnok a kereskedelemügyi minisztertől kapott kezelési utasításnak megfelelően az engedélyes számlájára fogja a villamosművet szakszerűen, a megállapított szabályoknak megfelelően kezelni. A javaslat az üzemi gondnokság szabályozásában arra törekszik, hogy a beavatkozás hatása ne lépje túl a szükséges mértéket és ezért az üzemi gondnok hatáskörét a feladatának megoldásához szükségesrekorlátozza, a gondnoki kezelés tartama alatt előálló nyereséget az engedélyesnek biztosítja, a gondnok díjazása folytán előálló esetleges veszteséget pedig azokra a községekre hárítja át, amelyeknek lakossága érdekét az üzemi gondnoki kezelés elsősorban szolgálja. Ennek az intézkedésnek a kivételes jellegét erősen kidomborítja az a rendelkezés is, amely az ok megszűnése, vagy a terület energiaszükségletének egyéb módon való ellátása esetére a gondnoki kezelés megszüntetését rendeli el, sőt módot ad arra is, hogy a gondnoki kezelést megfelelő képviselő render lésével maga az engedélyes hárítsa el. Az üzemi gondnoki kezeléssel kapcsolatos kérdések esetleg szükséges részletesebb szabályozását célszerű rendeleti útra utalni, amelynek keretében lesz megoldható az üzemi gondnok képesítésének, a község (város) gondnoki működésének, a gondnok díjazásának és a költségek mikénti felosztásának kérdése is. IX. fejezet. Az engedélyokirat hatályának megszűnése. Az 50. §-höz. Az engedélyezési rendszer elfogadásából önként következik, hogy bizonyos egészen súlyos beszámítás alá eső cselekmények esetében módot kell adni az engedélyokirat visszavonására. A villamos energiaszolgáltatás oly fontos tényezője a gazdasági életnek, hogy az olyan engedélyes privilegizált jogállását nem lehet tovább fenntartani, aki az engedélyokiratban foglalt közérdekű feladatokra eminenter méltatlannak bizonyult. Az engedélyokirat visszavonása a legsúlyosabb intézkedés lévén, az ilyen tartalmú határozat ellen a javaslat panaszjogot ad a közigazgatási bírósághoz. Az 51. §-hoz. Bizonyos esetekben azonban — bár nem mindig az engedélyes vétkessége folytán -— az engedélyokirat hatályának külön hatósági rendelkezés nélkül, ipso iure kell megszűnnie. Az ilyen esetek közül egyesekkel a javaslat a Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 18
