Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-493
493. szám. 129 az ingatlan minden megszerzője részéről a telekkönyvi bejegyzés nélkül is felismerhető. Bár a vezetékjog gyakorlója az elfoglalt területet nem sajátjaként tartja birtokában, mégis éppen a vezetékjog jogi természetének tisztázása érdekében ki kellett mondani, hogy az ilyen területhasználat tulajdont nem eredményez. A vezetékjog szolgalomszerű jellegénél fogva rendelkezni kellett a teleknek e jog alól nemgyakorlás folytán beálló felszabadulásáról, mégpedig a mai jogunkban általában érvényesülő harminckét évi határidő lényeges megrövidítésével. A vezetékjog megszűnésével az engedélyesnek az előbbi állapot lehető visszaállítására kötelezése külön indokolásra nem szorul. A 28. §-hoz. A vezetékjog kétségkívül az engedélyes erdekét szolgálja és az ebből eredő vagyoni hátrány megtérítésére való kötelezése már abból az alaptételből folyik, hogy a tulajdonos jogát beleegyezése nélkül korlátozni csak teljes kártalanítás mellett szabad. A kártalanítás mértéke tekintetében egyébként felmerülő tömeges jogviták megelőzése érdekében a javaslat a kártalanítás rendes mértékének megállapítását rendeleti útra utalja. Ez a rendelet, amely a kártalanítási összeget a végzett munkálatok és az érintett terület művelési ága szerint esetleg táblázatba fogja foglalni, a kárdíjak és a hajtópénz tekintetében fennálló jogszabályokhoz (1. 1928 :X t.-c. 17. §) hasonló jelentőségű lesz. A rövid elévülés és az ingatlan tulajdonosával létesített megállapodások hatályosságának elismerése is a kárigények gyors és minél egyszerűbb rendezését kívánja biztosítani. . A 29. §-hoz. A saját használatú villamosmű javára szóló kisajátítás mellett nem hozhatók fel azok az érvek, amelyeket a javaslat a közhasználatú villamosművek tekintetében érvényre juttat. Saját használatú villamosmű javára tehát csak annyiban lehet kisajátításnak helye, amennyiben ez a jog magát az ily villamosművet létesítő vállalatot is megilletheti. A saját használatú villamosművek megengedése szükségképpen vonja maga után, hogy az azt létesítő vállalat telepei közt az összekötő vezeték felállítása se ütközzék leküzdhetetlen akadályba. Erre a célra szolgál a vezetékjog, amely azonban magántulajdonban álló területekre nem terjedhet ki. V. fejezet. A villamosmuvek üzemének fenntartása. A 30. §-hoz. Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését e szakasz szerint csak az láthatja el, aki a megkívánt szakképzettséggel saját személyében rendelkezik. A technika haladásával mindjobban specializálódnak és sokasodnak a villamosmuvek. vezetésében csoportosuló tevékenységek és tekintve az üzem folytonosságához és szakszerűségéhez fűződő közérdeket, különösen akkor, ha az energiatelepeknek közös gyűjtővezetékre kapcsolt országos együttműködésére gondolunk, meg kell kívánni, hogy az üzemek vezetésében a szakszerűség mellett a fegyelem és a felelősségérzet mennél tökéletesebben érvényesüljenek. Ugyanezt kívánja az engedélyes érdeke is, mert a nagynyomású gőzkazán, a speciális tüzelések, a, gőzturbina, az energiafejlesztő gépek, a feszültségváltók (transzformátorok), a nagyfeszültségű és éppen e miatt veszélyes távvezetékek çs egyéb modern berendezések gazdaságos működésének és karbantartásának, nemkülönben a fogyasztói érdekek kielégítésének előfeltétele az üzem szakszerű vezetése. Bár szakképzett üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyon* jogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek megszegéséért, e részben is nagyobb megnyugvást kelthet az üzemvezető szakképzettsége. •A 31. §-hoz. Az eíőbbi szakaszhoz'fűzöttekhez hasonló meggondolások okolják- meg à némely munkákhoz megkívánt szakismeretek előírását. Megjegyzendő* Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 17